Szolgálat 86. (1990)
Eszmék és események - András Imre: Lépéskényszerben
Vass Józsefről és más értékes embereinkről, ahelyett, hogy népszerűsítenénk gondolataikat, felhasználnék az ő szellemi előmunkálataikat mai problémáink megoldásában. Miért nem értékelünk a saját mércénkkel, miért vesszük át liberális ellenfeleink értékítéleteit? Ez nem agresszív álláspont! Ha dialogizálni akarunk ellenfeleinkkel (mert azok), ennek előfeltétele az, hogy a katolikus álláspontot kendőzetlenül képviseljük. A katolikus álláspont megfelelő képviseletének hiánya miatt nem alakult ki a "kislépések korszakában" az egyház és az állam között dialógus. Akkor úgy hallottuk, hogy csak a függöny előtt, a "rivaldafényben" volt tilos a nyüt beszéd, a színfalak mögött azonban nem. A diktatúrában gyakorolt egyházi liberalizmust lehet menteni; a mostani szabad körülmények között azonban nem volna mentségünk a liberális magatartásra. III. Pluralizmus A régi és az új egybeillesztésének harmadik stratégiája a pluralizmus, Ez eredetét tekintve politikai-szociológiai fogalom. Ott három jelentésben használják. 1) A társadalmi jelenségek leírásában a pluralizmus azt jelenti, hogy minden társadalomban egymás mellett élnek társadalmi csoportok, melyek egymással kapcsolatban vannak, egymással vetélkednek. Minél jobban nő a hatalmi réteg, annál jobban szaporodnak a csoportok, annál inkább nő a kívánság, hogy a hatalomban nem részesülők beleszólhassanak a hatalom gyakorlásába. A pluralizmus a hatalomba való beleszólás lehetősége. 2) A pluralizmust politikai elméletként is értelmezzük. Az állam hatalmának kiterjedése világjelenség: szaporodnak az olyan feladatok, melyek megoldására az egyén vagy a csoport lehetőségei nem elégségesek. A "pluralista kritika" mint politikai teória azt követeü, hogy ilyen esetben az állam döntésébe a csoportok, ill. egyedek beleszólást kapjanak. Különösen jelentős ez a felfogás a gazdasági kérdéseknél, mert a pluralista politikai rendszer lehetővé teszi, hogy a társadalmi igények előnyben részesülhessenek a gazdasági szempontokkal szemben (pl. az ipartelepítés ne a gazdasági, hanem a szociális szempontok szerint történjen). 3) A pluralizmus fogalmát használjuk végül akkor, amikor a szabad demokratikus társadalom alapvető tulajdonságáról beszélünk. Ebben a társadalmi rendben a hatalom gyakorlását, a gazdasági élet alakítását nemcsak a központi adminisztráció döntései, hanem a társadalom födera- lisztikus és kooperatív elemei is befolyásolják. A pluralista demokráciát így lehet meghatározni: alkotmányos garanciákkal védett egymás mellett élése és együtt munkálkodása egyenlő jogú szociális csoportoknak egy államon belül (Sondheimer). A pluralizmus elemei tehát: különféle csoportok egy államon belül - egyenjogúan és alkotmányos garanciák által védetten - éljenek és működjenek egymás mellett. A pluralista demokrácia ellentéte a totális állam, mely megakadályozza autonóm csoportok létrejöttét és működését, mivel a csoportok életét központilag akarja irányítani. 83
