Szolgálat 85. (1990)

Eszmék és események - András Imre: Egy Márton Áron-életrajz kapcsán

vezet nyíltan toborozta az értelmiséget a marxizmus táborába: a világ megváltása csak a marxizmustól várható, a magyarságnak is ez lehet az egyetlen útja. Márton Áron kiállt amellett, hogy az erdélyi magyarság sorsa csak nemzeti és ugyanakkor keresztény alapon rendezhető, különben szétszóródnak a gondolatok, s a gondolatokkal együtt a tömegek, az emberek is.

A szokásos lelkigondozáson kívül elvezeti főiskolásait ahhoz a gyökérhez, melyből Erdély megújulását várja: a falu népéhez. Diákjai elkezdik a "faluzást", a Magyarországon is ismertté vált falukutató munkát. Az erdélyi katolikusoknak ezekben az években Katolikus Népszövetség néven jól működő szervezetük is van, mely általában évente ún. Katolikus Nagygyűlést rendez Erdély nagyobb városaiban.

Püspöke megtette e mozgalom igazgatójává. Új munkaköre új kihívást jelentett: rendszert teremteni az évenként megújuló gyűlések programjában; egy témakör köré csoportosította az előadásokat, körmenettel és díszgyűléssel fejezték be a seregszemlét. Népművelő Bizottságokat hozott létre Erdély-szerte, melyek a körzetükbe tartozó falvakat kidolgozott műsorral keresték fel. A népművelési munkába igyekezett az egész értelmiségi réteget bekapcsolni.

Még egyetemi lelkész korában elhatározza, hogy az egykor nagysikerű ifjúsági lapnak, a Zászlónknak létrehozza Erdélyben a szellemi örökösét. 1933-ban indul el Erdélyi Iskola néven.

1936-ban új feladatot kap: kolozsvári plébánosként szanálnia kellett az anyagi bonyodalmakba keveredett egyházközséget. Két és fél év múlva jött a következő "áthelyezés", a püspöki kinevezés. A püspökszentelési ünnepségeken az üdvözlésekre adott válaszaiban már körvonalazza püspöksége egész programját.

Szavai a társegyházak vezetőihez: "Van olyan kötelezettség, amelynél minden egyháznak találkoznia kell egymással, s amint Erdély sokszínű egyházaihoz hozzátartozik a három nyelv és a hat-hét szertartás szerint, de egy ugyanazon Istent imádó egyház, úgy kell a testvéri együtthaladás útját egyengetni. ígérem, hogy Erdély történelmi adottságait számbaveszem, minden küzdőtársamat testvérként szeretem, s minden terhet vállamra veszek, amit véges erőmmel képes leszek hordozni."

Az egyházmegye papságához: Legnehezebb feladatom "felmérni a tennivalókat s utat mutatni a jövőre. Ha az isteni gondviselés így akarta, lelkiismeretesen fogom végezni munkámat, és zúgolódás nélkül engedelmeskedem a parancsnak. Nem futok meg a munka elől, s a keresztet, amit Isten a gondok képében vállamra tett, ha vérző térdekkel is, de vinni fogom, mert vinni akarom. Kérem, hogy kövessenek ebben a munkában."

A szülőfaluja küldöttségéhez: "Életemnek ezen a legnagyobb napján fogadalmat teszek: népem sorsához hűséges maradok, a fajtám élni akarásának, makacs kiállásának egy része akarok lenni, s kötelességemnek tartom, hogy életemet is rátegyem a rám bízott feladatok megoldására. Népemért fogok dolgozni."

77