Szolgálat 85. (1990)
Élet a plébánián - Teleki Béla: Hitoktatási módszerek
gyobb dicsőségét. Egyszóval, a példakép arra hivatott, hogy szabad döntés elé állítsa követőjét, segítse önmegvalósulását. Éppen ezért ne tévesszük szem elől: A példaképet megkedveltethetjük, de ne kényszeresük rá gyermekeinkre. Ha a fiatal észreveszi nevelője kényszerítő szándékát, védekezni kezd, s a példaképet - valószínűleg teljes egészében - elveti. 3. Közös cselekvés és ünneplés A szentbeszéd, katekézis és kiscsoportos megbeszélés akkor erősíti hitünket, ha olyan közös cselekvésre vezet, amely a következő elvekre épül: 1. Keresztény közösség vagyunk, nyújtsunk kezet egymásnak, és támaszkodjunk egymásra; 2. Ünnepeljünk: dicsőítsük és magasztaljuk Istent, mert velünk van, nem temetkezhetünk bele apró gondjainkba, sikertelenségeinkbe; 3. Krisztushoz tartozunk: tervezzünk és dolgozzunk közösen. Fogjunk össze még más falvak, országok és kontinensek keresztényeivel is. A közös cselekvést bemutathatnánk bármelyik templomunk tatarozásán, ám vegyünk egy esetet Dél-Amerikából. - Kb. 80 család él a világ végén, Peru hegyvidékén, Cuzco város környékén. Az ország legszegényebb része ez. Az éhség újra és újra előveszi a lakosságot, gyermekeiket és öregjeiket a halálba kergeti. Éppen a pusztai vándorlás történetét olvasták a havonkénti istentiszteleten. Az egyik telepes beleszól a prédikációba: Hogyan lehetséges az, hogy Isten vizet adott az izraelitáknak, rajtunk viszont nem segít, nincs már ivóvizünk? - Egy másik jelentette, hogy öt kilométer távolságra ismer egy forrást. Ha azt idevezethetnénk, lenne bőséges és nagyszerű vizünk - mondotta. A missziós atya kilátásba helyezte, hogy esetleg kérhetne segélyt csövekre és betonra - a vízvezeték és tartály kiépítéséhez - európai ismerőseitől. A közösség vállalta az ingyenes munkát. Egyik berlini plébánia segített, a^telepesek 78 nap alatt elvégezték a munkát, s folyik az ivóvíz házaikban. Átélték a pusztai vándorlás csodáját, és leírhatatlan boldogsággal ünnepelték meg. Életükben először érzik, mit jelent az üdítő forrásvíz, hisz eddig csak egészségtelen vizet fogyaszthattak, ha volt. Egyházi közösségeink akkor lesznek elevenek, ha nemcsak beszélgetnek, hanem élik a hitüket: összefognak, egymásról gondoskodnak, távolélő testvéreikkel is keresik a kapcsolatot, támogatják egymást, és segítenek másokon. Ma már közismert a testvéregyházmegyék és testvérplébániák fogalma. Testvéregyházmegye lehetne pl. a szeged-csanádi és a temesvári, vagy a győri és a kismartoni. Testvérplébániai kapcsolatba léphetnek egy-egy országon belüli vagy az ország határán túli plébániákkal, így pl. a müncheni magyar lelkészségnek lehetne valamelyik magyarországi plébánia testvérplébániája, de egy osztrák plébánia is ápolhatna testvéri kapcsolatot egy magyarországival, bár a nyelv bizonyosan nehézségeket is okozna. Ilyen esetekben az első cél nem az anyagi segítség, Hanem a kölcsönös valláserkölcsi támogatás, látogatás, ünneplés, eszmecsere stb. 58