Szolgálat 84. (1989)
Az egyház szava - II. János Pál: A második világháború 50. évfordulója
A megvetett ember 4. A "jog győzelme" a legjobb garanciája a személy megbecsülésének. Visszatekintve arra a hat félelmetes évre, joggal hördülünk fel, hogy mennyire megvetették az embert. Az anyagi romboláshoz, a harcoktól és bombázásoktól elpusztított országok mezőgazdasági és ipari forrásainak megsemmisítéséhez - beleértve a két japán város atomrombolását - járultak a mészárlások és a nyomor. Különösképpen is gondolok a nagy keleti síkság népeinek keserű sorsára. Magam is tanúja voltam ennek Mons. Adam Stefan Sapieha krakkói érsek oldalán. A megszálló hatalom önkényes és embertelen követelményei kegyetlenül sújtották az ellenállókat és a gyanús személyeket, és állandó megaláztatásnak vetették alá a nőket, gyermekeket és öregeket. Nem feledkezhetünk meg a népek kényszerű elvándorlásával kapcsolatos drámáról sem; kivetették őket Európa útjaira, ahol ezer veszélynek kitéve kerestek menedéket és eszközöket életük fenntartására. Hangsúlyozni kell a hadifoglyok sorsát is. A kemény harcok után, magányosságban, kifosztottan és megalázva új és súlyos terhet hordoztak. Végül emlékezetbe kell idéznünk azt is, hogy a megszálló hatalmaktól a Közép- és Kelet-Európa országaira rákényszerített kormányokkal karöltve járt a megtorló intézkedések és a kivégzések sorozata. így akarták leigázni az ellenállókat. A zsidóüldözések 5. Az embertelen intézkedések egyike azonban örök szégyene marad az emberiségnek: a zsidó nép ellen tervezett barbárság. Eltévelyedett ideológia nevében, "végleges megoldásként" szinte leírhatatlan nélkülözéseknek és kegyetlenségeknek vetették alá a zsidókat. Kezdetben megalázó és megkülönböztető intézkedésekkel üldözték, majd koncentrációs táborokban pusztították el őket. A lengyelországi zsidók kálváriája különösen is súlyos volt. A varsói gettó ostromáról kapott képek, valamint az auschwitzi, majdaneki és treb- nnkai koncentrációs táborokból nyert hírek meghaladnak minden emberi elképzelést. Azt se felejtsük, hogy ez az embergyilkos őrültség sok más csoportra is lesújtott, amelyeknek az volt a "bűnük", hogy különböztek a megszállók embertelen tirannizmusától, vagy ellenkeztek ezzel. E fájdalmas évforduló alkalmával újra felhívással fordulok tehát minden emberhez: küzdjék le az előítéleteket, és harcoljanak mindenfajta rasszizmus ellen; ismerjék el minden ember alapvető személyi méltóságát és a benne lakozó jót; tudatosítsák egyre inkább, hogy mindnyájan egyetlen emberi családhoz tartozunk, amelyet Isten akart és gyűjtött egybe. Erőteljesen megismétlem, hogy a zsidósággal szembeni ellenségeskedés vagy gyűlölet teljes ellentmondásban van az ember méltóságáról alkotott keresztény felfogással. 64
