Szolgálat 83. (1989)
Tanulmányok - Őrsy László: Az Egyház életében való részvétel új korszaka
Felszínesen és vázlatosan, de talán sikerült érzékeltetni, hogy milyen, minden földi modellt meghaladó, transzcendens, isteni egység az Egyház egysége. Nemcsak minden emberi értelmet, de minden emberi élményt is meghalad. De amint az értelem is megsejthet belőle valamit, így valamennyire meg is tapasztalhatjuk. Többször találkoztam idegen keresztényekkel különböző kultúrákból és földrészekről. Egyesekkel kapcsolatban mégis az volt az élményem: úgy beszél velem, mintha már régen Ismerne: a nyelvi és kulturális távolság ellenére úgy éreztem, hogy ’’belülről" megértett. Szeretete egészen személyhez szóló, egészen közvetlen volt. Pedig most találkoztunk először. Hitem révén tudtam, hogy valamiképpen a Krisztussal, az egyetlen és mégis minden "lelki" emberben élő "sokféle" Krisztussal találkoztam mindegyikben. Amikor valaki egy más keresztény egyházból a katolikus Egyházba lép, gyakran így fogalmazza meg élményét: megtaláltam az apostolok Egyházát. Nemcsak jogutódját, szellemi vagy lelki örökösét; ugyanabba az Egyházba léptem, amelyben Péter és Pál tanított és ma is tanít, amelybe, Tertullián szavaival, a két főapostol "vérével öntötte bele tanítását". Az egyházi egység misztériumának a megismerése és élménye megtisztítja a nemzeti érzésünket, a nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodásunkat. Ápoljuk és tiszteljük ezeket, mivel ilymódon önmagunk és magyar testvéreink emberségét ápoljuk és tiszteljük. De sohase ragadjon magával a kollektív nemzeti érzés mámora, hogy bálványozzuk közös nemzeti hagyományainkat, mintha azok a hit valóságaival egyenértékűek lennének. Még csak ne is gondoljuk, hogy a mi nemzeti kultúránk magasabbrendű más népekénél. Sohase legyen az egy nemzethez való tartozásunk tudata akadály az "idegen" elfogadására. Ne féljünk, ha hitünk érzelmeinket is átformálja, ha vallásos lelkesedést fakaszt. De ne keressük a vallásos érzelmeket, ne azokra figyeljünk, hanem az isteni valóságokra, amelyekhez hitünk nyit utat. A hit misztériumainak a szeretete mindig élményhez vezet, de a hit mindig végtelenül többet ragad meg, mint aminek a megélésére képesek vagyunk. így lassan, a hamis transzcendenciákhoz való ragaszkodásból, a kollektív nemzeti érzés és a kollektív vallásos ösztön bűvköréből egyre közelebb juthatunk ahhoz a valósághoz, amelyért minden szentmisében imádkozunk, ti. "hogy egy Test, egy Lélek lehessünk Krisztusban". Őrsy László AZ EGYHÁZ ÉLETÉBEN VALÓ RÉSZVÉTEL ÚJ KORSZAKA Tárgyalásunk témája: összekapcsolni az Egyház életében való egyetemes részvétel új minőségét magával az Egyház természetével. Illetve: észrevenni és megérteni ezen új egyetemes részvétel kapcsolatát az Egyház természetével. 18
