Szolgálat 81. (1989)
Tanulmányok - Teleki Béla: Az igazság tanúja
ezer emberi szív olyan gyermekded szeretettel ragaszkodott, akihez olyan bizalommal s teljes ráhagyatkozással fordultak... Föltárták előtte legrejtettebb titkaikat... Már puszta látására öröm csillant a szemükben, szavai könnyet fakasztottak..., évekig tévelygő bűnösök vetették magukat térdre előtte, bocsánatért esdekelve..." W. Flitner, a nevelés egyik tudósa Kolpingot Pestallozzi mellé állítja: "Ezen erős személyiségek iskolái sajátságos pedagógiai módszert mutatnak fel, amelyben a nevelés eszközei olyan csodálatos rendbe sorakoznak." Kolping világosan látta a pap szerepét a nép nevelésében. Minden alkalmat megragadott, hogy paptestvéreihez szóljon, őket tudatosítsa: "Ne üljünk lóra, betanult elméletekkel nem segíthetünk a népen. Ha munkálkodni akarunk, szálljunk le inkább a magas lóról, - amint ezt az evangéliumi szamaritánus tette - és közeledjünk a sebesülthöz. Hajoljunk föléje, öntsünk olajat és bort sebeire!" Majd ismét másutt: "Minden szív feltárul az előtt, aki teljes bizalommal lép a néphez és küldetését gondoskodó szeretettel végzi. Viszont, ha megérzi a nép, hogy elhanyagoljuk, nem szeretjük, elfordítja tőlünk szívét, mert csalatkozott abban, akitől szeretetet várt." Kölni és bécsi paptársaival szeretett volna papi társulatot létesíteni, világi papokból álló egyletet, amelynek tagjai minden erejükkel a szociális problémák megoldását szolgálták volna. Korai halála meghiúsította tervét. 3. Az életmű Kolping korában hétmérföldes léptekkel indult fejlődésnek a gyáripar, de a kisipar is igen nekilendült. így pl. 1831-1852-ig csak Poroszországban a kisiparosok száma 188.000-ről 44ó.000-re ugrott. Maga is mint mesterlegény kezdte életpályáját. Gyakorlatias érzéke azt diktálta tehát: Ez az én területem, ide kell összpontosítani minden erőmet. - A reá jellemző határozottsággal járt el: a mesterlegények egyletének szíve-lelke és máig vezéralakja, sőt patrónusa lett. Már káplánhelyén, Elberfelden (1848) megírta nagyjelentőségű szociális iratát: "A mesterlegények egylete. Megszívlelésül mindenkinek, akik a valóságos népjólétet akarják." Tudta azonban, hogy a "világvégi kis faluban" sorvadásra van ítélve műve. Igyekezett tehát Kölnbe kerülni, hogy biztosítsa az Egylet jövőjét. Innen azután szétsugárzott az egyletszervezés Németországba, sőt egész Európába. 1852. ápr.-júl. között beutazta Dél-Német- országot és Ausztriát. Ekkor létesített egyletet Münchenben, Bécsben, Prágában és Berlinben. 1856-ban alapítja a drezdai, budapesti és zágrábi egyleteket. 1858. szept. 8-án egyházmegyei és nemzeti központokra tagolta a mesterlegények egyleteit. Az egyletek alapítását ezzel indokolja: "A fiatal munkásnak nincs más menedéke a menhelyen és korcsmán kívül. A vallásosságot is fel kell ébreszteni és meg kell eleveníteni szívében... Meg kell adni neki azt a lehetőséget, hogy büszke lehessen vallására..." A papok kötelességének tartotta, hogy gondoskodjanak az egyletekről: "A papok a nép fiai, az Isten és a jog azzal bízta meg őket, hogy a 48
