Szolgálat 81. (1989)
Tanulmányok - Németh József: Az igazság Szent János evangéliumában és leveleiben
meghatározza az elsőt (a latinban pl. "solitudo ac silvae", magányos erdők; "metus ac timor", gyáva félelem). Mivel a prelúdiumban a félelem nem lehet szinonim az igazsággal, legvalószínűbb, hogy az igazság kifejezés pontosabban meghatározza a kegyelem fogalmi tartalmát. - De mit ért szent János az igazság fogalmán? Ha a Kiv34,6 versével vetjük össze - ahol a Mózesnek önmagát kinyilatkoztató Istenről van szó: "Jahve irgalmas és könyörülő Isten, hosszantűrő, gazdag kegyelemben és hűségben" -, akkor az igazság kifejezés fogalmi tartalma: hűség. Tehát: tele van kegyelemmel és hűséggel - vagy hendiadyoinként -, a hűség kegyelmi adományával. Az ilyen szóhasználat ellen az szól, hogy szent János sohasem ért a továbbiakban az "alétheia" alatt hűséget. Épp ezért más ószövetségi helyekkel való összehasonlításból (Mai 2,6; Dán 10,21; Bölcs 3,9) azt következtetjük, hogy a görög "alétheia" Jn 1,14-ben az igazságot jelenti tárgyi értelemben. Fogalmi tartalma tehát: igaz tanítás, igaz ismeret. Következtetésünket megerősíti az a tény is, hogy szent János a következő 17. versben a görög "charis kai alét- heia"-t a mózesi törvénnyel álhtja szembe. Eszerint hendiadyoinnal így fordíthatjuk le a 14. verset: tele volt az igazi ismeret /kegyelmi/ adományával. Az Ige megtestesülésével megkapta a világ Isten igaz ismeretének kegyelmi adományát. Az Ige megtestesülésével ismerte meg a világ igazán az isteni tényállást: "Úgy szerette Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen" (Jn 3,16). Ez az igazság tartalma, ez az igazság, vagy: Ő az Igazság. Az Ige testté lett. A megtestesüléssel nem veszítette el az Ige világító, azaz kinyilatkoztató sajátosságát és tevékenységét. Már a megtestesülés előtt benne volt a világban a Logosz, az Ige igaz ismeretének fénylő világossága, "kinyilatkoztatása". De a megtestesülés óta emberi mivoltában és emberi nyelven közli velünk az Ige Isten igaz ismeretét. Azaz: továbbra is sugározza az igazságot, a teremtés összességébe, amelyet Ő hívott létre. De az Ige megtestesülése óta Isten igaz ismerete és ismertetése összpontosul: abban van jelen és azon keresztül történik, akinek a neve Jézus Krisztus. A megtestesüléssel új tény lépett Isten igaz ismeretébe: az Atya Egyszülöttének dicsősége. A megtestesült Ige dicsősége abban nyilvánul meg, hogy az emberek benne ismerik meg az Atyát: emberi mivoltjukat megtartva, az Istennel jutnak kapcsolatba az emberré lett Ige közvetítésével. Az istenarc a megtestesüléssel Jézus emberi arcán jelent meg közöttünk: "Aki engem látott, az Atyát is látta" (Jn 14,9). Keresztény hitünk tartalma tehát elsősorban nem az élet értelmének keresése önmagunkból kiindulva. Az sem lehet a hívő ember feladata, hogy csak azt keresse, mit lehet és mit nem szabad tennie. A keresztény hit tartalma és feladata Jézus^Krisztus, Isten Igéje, aki az "isteni tényállást" megtestesítve jött közénk. Ő az Igazság, Ő az isteni tényállás számunkra. Belőle kiindulva kell keresni életünk értelmét. Szent János igazságfogalma eltér attól, amit a filozófiai hagyomány igazságnak nevez. Aquinói Szent Tamás a De Veritate című művében összegyűjtötte a különböző igazságfogalmakat. Felhasználja az újplatonikust: az 13
