Szolgálat 80. (1988)
Tanulmányok - Németh József: A tanítványaitól búcsúzó Jézus imádsága
szomjazik, jöjjön hozzám és igyék; aki hisz bennem, belsejéből az írás szava szerint élő víz folyói fakadnak. Ezt a Lélekről mondta, melyben a benne hívők részesülnek. A Lélek ugyanis még nem jött el, mert még nem dicsőült meg Jézus" (Jn 7,37-40). g) "Nem nevezlek többé szolgának benneteket, mert a szolga nem tudja, mit tesz ura. Barátaimnak mondalak benneteket, mert amit hallottam Atyámtól, azt mind tudtul adtam nektek" (Jn 15,15). - A barátság több, mint az egymással való együttlét. A barát emberi egzisztenciánk alkotó részévé lesz. A barát egy másik "én", hangsúlyozza a görög és latin közmondás. Horátius így foházkodik ahhoz a hajóhoz, melyen Vergilius Görögországba indul: "Hozd vissza, kérlek, és őrizd meg életem felét" (Carm. I.,3). A barátságban egy új életnívó keletkezik: a "mi". Ilyen értelemben akar Jézus életünk tápláléka lenni: "Én vagyok az élet kenyere" (Jn 6,34). "Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne" (Jn 6,56). És: "Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért" (Jn 14,13). - Szent János evangéliumában először Keresztelő Szent János nevezi magát a "vőlegény barátjáénak (Jn 3,29). A barát szívből örül, ha barátja hangját hallja. A baráti viszony következménye: "neki növekednie kell, nekem kisebbednem”. Baráti viszonyba kerül Jézussal a két tanítvány, akiket Keresztelő Szent János hoz össze vele (Jn 1,35-39). Bizalmuk megnyilatkozása, hogy "aznap nála is maradtak". Különösen szerette Jézus a három testvért, Mártát, Máriát és Lázárt (Jn 11,5). Barátságuk kölcsönös jeleit abban látjuk, hogy Jézus náluk étkezik (Jn 12,2). Mária "olajjal keni meg az Urat és hajával törli meg lábát" (Jn 11,2), Márta nyíltan beszél Jézussal (Jn 11,21), és Jézus visszaadja Lázár életét. Urunk barátai mindazok, akiknek tudtul adja azt, amit Atyjától hallott (Jn 15,15). - Egyet különösen kedvel: a "szeretett tanítványt", János apostolt (Jn 13,23; 19,26; 21,7; 21,20). A "szeretett tanítvány" Jézussal való kapcsolata tanító példa arra, hogy milyen messze mehet a baráti viszony, az egység: Jézus keblére hajolva kérdezheti meg a legbizalmasabb titkokról (Jn 13,24; 21,20). Rábízza az Úr utolsó órájában édesanyja további sorsát (Jn 19,27). - Hogy a két barát közötti szeretet a legnagyobb krízist is kibírhatja, mutatja Péter tagadása és szeretet- vallomása (Jn 18,17.25.27 és 21,15-18). - Az Ószövetségben Isten csak Mózessel beszél úgy, mint barátjával: szemtől szembe (Kiv 33,11). Csak Ábrahámról olvashatjuk, hogy Isten barátja volt (íz 41,8; 2Krón 20,7). Mindent összevetve: Jézussal való egységünkben teljesedik ki igazi emberi mivoltunk, az ő barátságában leszünk teljes emberré (vö. Ef 4,13). h) "A világ nem ismert meg, de én ismerlek és ők is felismerték, hogy te küldtél" (Jn 17,25). - Aki egy Jézussal, az ismeri őt és küldetését, s ismeri az Atyát is. Jézus imádsága itt a prelúdiumra céloz: a világ nem ismerte fel az Igét (Jn 1,10). Ez az akkord nyomatékosabban csendül meg a jó pásztor hasonlatban: "Én vagyok a jó pásztor, ismerem enyéimet, és enyéim is ismernek engem, mint ahogy az Atya ismer engem és én ismerem az Atyát" (Jn 10,14-15). A Bibliában az ismeret nem intellektuális tevékenység, hanem konkrét tapasztalat eredménye. Jézus az "övéivePvan ilyen viszonyban, 13