Szolgálat 79. (1988)
Az egyház szava - Körlevél húsvét előkészítéséről és megünnepléséről
V. Nagypéntek 59. Ősi hagyomány szerint az egyház ezen a napon nem ünnepel szentmisét. A hívőknek csak Krisztus szenvedésének és halálának ünneplése folyamán nyújtjuk a szentáldozást; a betegeknek azonban, akik nem tudnak részt venni ezen az ünnepen, a nap bármelyik szakában elvihetjük. 66. Teljes egészében olvassuk fel az előírt olvasmányokat. A válaszos zsoltárt és az evangélium előtti éneket énekeljük a megszokott módon. A szenvedéstörténetet János szerint olvassuk fel, vagy énekeljük, mint virágvasárnapján. A szenvedéstörténetre következzék egy homüia, amelynek végén a pap fölszólíthatja a híveket rövid imádságos csendre. 67. A nagy egyetemes könyörgéseket imádkozzuk átfogó erejük teljességében, ahogy elő vannak írva, és ahogy az ősi hagyomány ránk származtatta, mivel utalnak Krisztus szenvedésének egyetemes megváltó erejére, aki az egész világ üdvösségéért függött a kereszten. Súlyos és általános szükség esetében a helyi ordinárius engedélyezhet vagy előírhat saját szándékot is. A misekönyvben található általános könyörgésekből a pap kiválaszthatja azokat, amelyek a helyi körülményeknek jobban megfelelnek. Azonban őrizze meg a könyörgések sorrendjét és általános jellegüket. VI. Nagyszombat 74. Fölállíthatunk a templomban egy képet, amely Krisztust a kereszten, a sírban pihenve vagy a halottak országába leszállva ábrázolja, s ezzel nagyszombat titkát szemlélteti, avagy a fájdalmas Szűzanya képét, hogy a hívek kifejezhessék tiszteletüket. 75. Az egyház ezen a napon szigorúan tartózkodik a szentmise ünneplésétől. A szentáldozást is csak mint útravalót nyújthatjuk a haldoklóknak. A szentgyónást és a betegek kenetét kivéve nem szolgáltatjuk ki a többi szentséget sem. 77. Tanítsuk meg a híveknek nagyszombat sajátos jellegét. A mai nappal esetleg egybekötött szokásokat - mivel régebben elővételeztük nagyszombatra a húsvéti ünnepet - helyezzük át az éjszakára vagy húsvét napjára. VII. Urunk feltámadásának főünnepe 77. A legrégibb hagyományok szerint a húsvéti vigilia "az Úrért átvirrasztott éjszaka" (Kiv 12,42). Az éjszakai virrasztás, amit ekkor tartunk, megemlékezik arról a szent éjről, amelyiken az Úr föltámadt, és amelyet ennélfogva "minden virrasztás anyjának" tekinthetünk (Szt. Ágoston Sermo 219). Ezen az éjszakán az egyház imádkozva várja az Úr feltá55
