Szolgálat 78. (1988)
Eszmék és események - Szent István király emlékei Ausztriában (Cser-Palkovits István)
1713), Szűz Mária és a magyar szentek tisztelője, két imakönyv szerzője, a tudomány és a művészet pártfogója, hálából elhatározta, hogy nagyméretű zarándoktemplomot építtet Mária tiszteletére. 1695-ben teszik le az alapkövet, és hét év után, 1702-ben fényes ünnepségek között szenteli fel a templomot Mattyasovszky László nyitrai püspök. Nagy hatást kelt a templombelső barokkstílusú mozgalmassága és rendezettsége, térhatása, a színek harmóniája és a mennyezeten s a falsíkon alkalmazott gipsz (stukkó) díszítmények gazdagsága. A templom építési terveit a neves olasz építész, Francesco MartineUi készítette, Luca Antonio Colombo festette a mennyezetképeket, és a ma is megcsodált stukkó-dekoráció pedig Pedro Antonio Conti művészetét dicséri. A díszes barokk főoltáron, baldachin alatt áll a templom kegyszobra (66 cm magas), Madonna a Kisdeddel. Hársfából készült, 1240-ből való, s a nádor 1661-ben hozatta ide a fraknói várból. Mellette kétoldalt szent királyaink: István magyaros ruhában; László lovagi vértezetben. A két aranyozott, nagyalakú szobor méltó dísze az egész hátteret betöltő főoltárnak. A templom első, ismeretlen eredetű kegyképe ma a baloldali első oldalkápolna oltárát díszíti és a Kisdedet tápláló Szűzanyát ábrázolja. A kápolna a templomépítő nádor ajándéka. Ezen kívül még hét oltárkápolnát építettek a kegytemplomban, közöttük még négyet az Ester- házy-család tagjai ajándékoztak, a többit Széchenyi György, Löwenburg Jakab és Nyáry János emeltették. A miséző és segédkező papság díszes trónusa Telekessy István Csanádi püspök ajándéka volt, a szószéket Nyáry János győri kanonok költségén építették. Régen kilenc harang szólalt meg a tornyokban; ezeket és a toronyórákat a nádor ajándékozta a templomnak. A régi óramű 1925-ben került a bécsi óramúzeumba. Az állandó megújulásra szoruló hatalmas barokk épület jótevői a múltban sem hiányoztak. Zalka János győri püspök, a Moson vármegyei hatóságok, intézmények, egyháziak és világiak adományai tették lehetővé az 1882-ben befejezett felújítási munkálatokat. Loretto A Lajta hegység lábánál települt falu kegytemplomának eredete az 1644-ben épült kegykápolnára vezethető vissza. Johann R. v. Stotzingen itt építette föl Mária názáreti házának olasz földön tisztelt utánzatát, amely ma a keresztfolyósóból nyílik a kolostorudvarba. Mint búcsújáróhely, a régi Magyarország egyik legkeresettebb zarándokhelye lett. Volt év, amelyben 87 ezer zarándok érkezett a templomba. 1746-ban kíséretével Mária Terézia is fölkereste. 89
