Szolgálat 78. (1988)
Eszmék és események - Szent István király emlékei Ausztriában (Cser-Palkovits István)
Nádasdy Ferenc országbíró 1651-59 között építtette az új templomot, a szervita kolostorral együtt. Az 1683. évi török rombolás után a templomot és kegykápolnát már Esterházy Pál nádor építtette újra. Felszentelése (1707) után - 1740-ig tartó munkával - megépült a nagyméretű barokk templom kéttornyú homlokzata, amelyet Szent István és Szent László kőszobrai is díszítenek. A főoltár 1766-ban készült el Lipthay János adományából. Mária oltárképét kettős oszlopok veszik körül, kétoldalt Szent István és Szent László aranyozott szobrai. A Szent István oldalkápolnát (balról a 3.) eredetileg a kivégzett Nádasdy Ferencnek a neje, Esterházy Júlia alapította, s újjáépítését fia, Nádasdy Tamás 1690-ben végezte el. Új oltára 1770-ből való. Oltárképe Szent Istvánt, Magyarország királyát ábrázolja, fiával, Imre herceggel együtt. Oldalt árpádházi Szent Erzsébet és Borbála szobra áll. A kápolna falfestményei István királyt mutatják, a koronát hozó követekkel együtt, majd alamizsna-osztás közben, küldöttség fogadásakor, országának felajánlása pillanatában. Az orgona ugyancsak Lipthay János huszárezredes adományából készült 1761-ben, amint ezt a család nemesi címere és az évszám tanúsítja. A szószék Demjanovics László budapesti iparművész munkája 1911-ből. Manófalva A Borostyánkőtől (Bernstein) délre fekvő falu neve régen Menyhárt volt, amit egy 1388. évi okmány is említ. Zsigmond király 1392-ben Borostyánkővel együtt a falut a Kanizsay-családnak adományozta, amelynek legkiválóbb tagja az 1418-ban elhunyt János, esztergomi érsek volL 1406 körül a Kanizsayak kezdték építeni a falu fölötti dombháton a templomot, amelyből a régi nyugati országrész, illetve a mai Burgenland legszebb későgótikus műemléktemploma lett, és építése a XV. század utolsó negyedében fejeződött be. A Mária mennybevitele tiszteletére szentelt templomot, 1666-ban barokk stílusban átépítették, s 1882-1899 között megújították és visszaállították eredeti csúcsíves stílusát. Az újgótikus részek beépítésével kapcsolatos munkálatok terveit Steindl Imre budapesti műegyetemi tanár készítette el. A máriafalvi templom - újgótikus részletei mellett is - híven érzékelteti az eredeti formák szépségét és élénkségét. - Harangtornya nincs, de a déli oldal két, csigalépcsős, címer - díszítményes tornyából az oratóriumba lehet jutni. A nyugati főbejárat eredeti, későgótikus timpanonjának domborműve rózsát és két címert mutat: a Káldy- és a Véghy-birtokos családokét; köztük az évszám: 1409. A templombelső átalakításakor megtartották az 1400-ban épített szentélyt. Itt, az északi falnak támaszkodó kőből épült szentségház figyelemre méltó későgótikus alkotás. Vésett évszáma szerint 1483-ban készült. Az orgona szekrényt a budapesti iparművész családból származó Sztehló Ottó tervei szerint Peppert Nándor budapesti műasztalos 90
