Szolgálat 77. (1988)
Eszmék és események - Világiak szentté- és boldoggáavatása a püspöki szinóduson (Ipacs Katalin)
dós édesanyja és 8 testvére. A Szentatya homíliájában többek között ezekkel a szavakkal méltatta a három fiatal vértanú alakját, akik — mint mondotta — sajátságos üzenettel fordulnak a szinódus résztvevőihez: „Tanúságtételük arra ösztönöz, hogy megújult figyelemmel gondoljuk át a világiaknak az egyházban betöltött szerepét ... Élettörténetük arra emlékeztet, hogy valamennyiünk sajátos hivatásán túl van egy mindenki számára közös hivatás, ez pedig nem más, mint az életszentségre szóló egyetemes meghívás. És ez minden más hivatás fölött áll.“ Október második vasárnapján, 11-én, II. János Pál pápa a Szent Péter-bazi- likában a szinódusi atyákkal ünnepélyes szentmisével emlékezett meg a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 25. évfordulójáról. A harmadik októberi vasárnapon pedig, amelyet az egyház a missziók világnapjának szentel, a pápa szentté avatott 16 vértanút, akik az evangelizálás ügyéért adták életüket. A 16 nagaszaki vértanú távoli világrészt és távolabbi történelmi időszakot, a 17. század elejét képviseli. Bár mindannyian Japánban szenvedtek vértanúságot, életüket szoros szálak fűzik a domonkos rend 1587-ben, a Fülöp-szigeteken alapított Szent Rózsafüzér missziós provinciájához. Ez a magyarázata annak, hogy II. János Pál pápa Manilában avatta őket boldoggá 1981-ben. Ez volt az első boldoggáavatás a történelemben, amely nem Rómában történt. A 16 új szent közül 9 japán, 4 spanyol, 1 olasz, egy francia és egy fülöp-szigeteki. Életállapotuk szerint 9 domonkos pap, 2 domonkos munkatárs, 2 domonkos harmadrendi nő, 3 más világi hívő. Soroljuk fel legalább a 16 vértanú nevét, akik iszonyatos, napokig tartó kínzásokat vállalva tanúskodtak krisztushitükről: Domingo Ibanez de Erquicia, Szentiélekről nevezett Lucas Alonzo, Antonio Gonzalez, Miguel de Aozaraza, Kyushei Tomonaga, Hioij Hishi, Schiwozuka, Giacinto Ansalone, Giullaume Courtet, Kohioye Mátyás, Shoyemon Ferenc, Omurai Mária, Nagaszaki Magdolna, Kyotói Lázár, Kurobioye Mihály és végül Ruiz Lőrinc, akit — mivel édesanyja fülöp-szegeteki és itt élte le élete jórészét — mostantól kezdve a Fülöp- szigetek első szentjeként tisztelnek. Ruiz élete lényegében emlékeztet a többi vértanúéra is. A kegyetlen keresztényüldözés ellenére egy spanyol domonkos atyával ment Manilából Japánba, hogy ott a szenvedő és megfélemlített hittársak vigasza legyen. Rövidesen lefogják és rettenetes kínzásokkal vetnek véget életének. Letartóztatása után mondta, hogy ezerszer is életét adná Krisztusért. Az ünnepélyes pápai misén, a verőfényben úszó Szent Péter téren több mint 30 ezer hívő vett részt, köztük a fülöp-szigeteki népes csoport. A Szentatya homíliájában a missziós elkötelezettség mindenkori jelentőségét és sürgősségét állította előtérbe, miközben méltatta a 16 szent vértanú tettének fontosságát, akik a krisztusi parancsot végső következményéig vállalták: „Menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet.“ A köztük levő világiak is hozzájárultak ahhoz, hogy a hit eljusson a föld végső határáig, szerepük tehát rendkívül fontos az evangelizációban. A pápa még hangsúlyozta, hogy az új 72
