Szolgálat 77. (1988)
Tanulmányok - Puskely Mária: Tegyétek, amit mond!
ben ragyogott fel előtte a teremtett világ istenien tündöklő valósága. Jézus elsőként a Máriától tanult szavakkal fordult Atyjához. Ki tudná felmérni, milyen bensőséges volt Anya és Fia viszonya?! Milyen párbeszéd folyt köztük az Ige megtestesülésének első pillanatától kezdve! Mint minden gyermek, Jézus is kérdezett: „világnézete“ Mária válaszai nyomán alakult ki. Ha az evangélium csak annyit jegyzett fel, hogy Jézus „gyarapodott bölcsességben, korban s Isten és emberek előtti kedvességben“ (Lk 2,52), akkor mindenekelőtt Édesanyja befolyására kell gondolnunk. Senki olyan összhangban nem volt Jézus leikével, mint Ő, a „kegyelemmel teljes“. Jézus senki földi halandóra nem hallgatott annyira, mint a Szentlélekkel telt Édesanyjára. Mindkettőjüket ugyanaz a Lélek vezette, segítette az Atya akaratának, tetszésének megkülönböztetésében. S bár később útjaik elváltak, lelkületűkben továbbra is egyek maradtak mindvégig. Ritka találkozásaik titkát nem ismerjük. Az evangéliumból csak annyit szűrhetünk ki, hogy Mária lélekben mindig a Fia mellett haladt. Sejthetjük azt is, hogy jelenléte Jézusnak mindig biztonságot, a tiszta emberi szeretetet és a meleg otthont jelentette. S talán nem tévedünk, ha arra gondolunk, hogy döntései, választásai előtt meghallgatta Édesanyja véleményét, tanácsait. A mennyei Atya egy nőre bízta egyszülött Fia lelki vezetését. Nem felhívás ez, hogy minden lelkivezető Mária alázatával, hozzáértésével és tiszta, az önzés minden árnyékától mentes szeretetével álljon a rábízott testvére mellett? A Szent Pál leveleiben felbukkanó női nevek azt bizonyítják, hogy számos keresztény anya, feleség, özvegy és magányos nő élte meg hivatását Mária szellemében. A Római levél végén alig győzi őket felsorolni: „Köszöntsétek Priszkát és (férjét) Aquilát, munkatársaimat Krisztus Jézusban. Ők életüket kockáztatták értem ... Köszöntsétek Máriát, aki sokat fáradt értetek. Köszöntsétek ... Andronikuszt és Juniát, akiket az apostolok körében nagyra becsülnek ... Köszöntsétek Trifénát és Trifoszát, akik az Úrért fáradnak ... Köszöntsétek szeretett Perziszt, aki sokat fáradozott az Úrért. Köszöntsétek ... Rufuszt és anyját, aki nekem is anyám ... Köszöntsétek ... Júliát. Nereuszt és nővérét, meg Olimpiát és az összes szentet náluk“ (Rém 13,3-15). A felsorolásban férfiak és nők vegyesen szerepelnek mint egyenrangú munkatársak, akik „az Úrért fáradoznak“. Rufusz anyjára Pál saját anyjaként gondol: csak sejthetjük, mi mindent kapott tőle ... S bizonyára tanáccsal is szolgált a népek Apostolának: Pál ezreket vezetett el Krisztushoz, alakja mögött azonban felsejlik egy Rómában élő egyszerű keresztény édesanya alakja. Ez a kép gyakran megismétlődik az Egyház története során. S még egy utalás az üdvözlések elején: „Ajánlom nektek Főbe nővérünket, aki a kenkreai egyház szolgálatában áll. Fogadjátok a szentekhez méltóan az Úrban .... mert ő is sokaknak volt támaszain ekem magamnak is“ (Róm 16,1-2). .» /a ^ ■'■v ■ Főbe — Aubert szerint — valószínűleg diakonissza voltarái a Timoteusnak írt levélben a következő követelményeket állítja fel azokkal a férfiakkal é \ AK
