Szolgálat 77. (1988)

Tanulmányok - Solti Gyöngyi: A nők szerepe az Egyház életében

A kérdés nemek és életkori csoportok szerinti megoszlása. Az eredményeket az 1. sz. ábra tünteti fel. A 30 éves életkor alatti résztvevők között összesen egy férfi akad, aki a nők jogi helyzetét a férfiakéval azonosnak véli. A 31 és 45 közötti korcsoportban ez az arány ugrásszerűen megváltozik és az ugyancsak 7 megkérdezett közül már négyen látják azonosnak a nők és férfiak jogi helyzetét. A 46 és 50 év közötti korcsoportban a 17 résztvevőből 9 a nők jogi hátrányát, de heten a jogazonosságot vélik megállapíthatónak. A 60 éves életkor 9 : 6 arányban jogazonosságot vall.

A nők csoportjában a grafikus ábra egészen más dinamikát mutat: lényegesen alacsonyabb azok aránya, akik jogazonosságot ismernek fel, legalacsonyabb ezek száma a 31—45 év közötti korcsoportban. 40—60 év között számarányuk hirtelen a duplájára nő. A fele-fele arányt csak a 60 év feletti csoport éri el. A csoportok alacsony létszáma miatt a matematikai szignifi- kancia vizsgálata nem látszott célravezetőnek, mert minden számítás nélkül is belátható, hogy a 30 év alatti csoportjaink létszáma kicsi, s semmiképpen sem alkalmasak a népesség hasonló életkori csoportjainak megjelenítésére. A kérdés személyiség-fejlődési pszichológiai magyarázata mégis megkísérelhető azzal a megszorítással, hogy az csak egy a lehetséges értelmezések közül. A 31—45 év közötti életkor a férfiak életében többnyire a kompromisszumok, a nagyobb lehetőségek megteremtésének, a felelősség és lehetőség ütközésének időszaka. A személyiség ugyan már érett abban az értelemben, hogy alapvető jellemzői kialakultak, de a vélemények, érzelmek morális bátorságot igénylő vállalása gyakran csak aspiráció, semmint valós irányultság. Különösen előtérbe kerülhet ez és okát képezheti illuzionisztikus helyzetmegítéléseknek akkor, ha azok a személyiség javára eltolódtak. Belső, és semmiképpen sem akaratlagos munkamóddal az ezen életkori csoporthoz tartozó férfiak különösen hajlamosak a valós helyzetképet szubjektív módon torzítani. Elképzelhető, bár nem bizonyítható, hogy ezen tényezők magyarázzák a férfiak életkori grafikonjának sajátos és a nőkétől eltérő dinamikáját. A nők ezzel szemben — és e tény talán összefügg az átlagos női gondolkodás ún. ka- tathym, azaz érzelmi-indulati vezéreltségének gyakoribb előfordulásával is — hasonló eljárásra kevésbé hajlanak és korábban alakul ki a személyiség morális bátorsága a vélemények vállalására. A férfiak átlaga ide többnyire csak a 45—60 éves korban jut el. A tradíciók megcsontosodása, az azokhoz való merev ragaszkodás, a valós tényekkel szembeni elzárkózás pedig 60 éves kor után következik, vagy következhet be. E tendencia ismerhető fel — vélhetően — azon tényben, hogy a 60 év feletti megkérdezettek nagyjából hasonló arányban vallják a nők Egyházon belüli jogazonosságát.

Megvizsgáltuk a harmadik kérdésre adott válaszokat és az alábbiakat találtuk:

Nem adott választ a 3. kérdésre: férfi 15

nő 29

22