Szolgálat 76. (1987)
Eszmék és események - Zarándok és főpásztor (Babos István)
Több helyen eredményesen működnek közöttük a szektások. San Antonióban (Texas), szept. 13-án a pápa így buzdította őket: „Legyetek hűek ahhoz a hithez, amit őseitek elsőnek hirdettek ezen a földön. Ezt a hitet adjátok át testvéreiteknek!“ A látogatás csúcspontját kétségtelenül a Los Angeles-i események képezték, szeptember 16-án. Itt találkozott az amerikai püspöki kar 320 tagjával. A pápa mindig külön beszédben köszönti annak az országnak püspökeit, amelyet főpásztori útján fölkeres, de a Los Angeles-i találkozás új, az eddigiektől eltérő vonást kapott. A pápa jelenlétében négy bíboros illetve érsek fejtette ki, hogyan látják ők a helyi, amerikai egyház helyzetét. Mintha nemcsak a problémák fontosságát, hanem a kollegialitás gyakorlásának módozatát is érzékeltetni akarták volna. A pápa a püspökök által említett témákra hosszú beszédben válaszolt, amelyet „Testvéri üzenet" címmel közölt a sajtó. A találkozón ugyan nem vehettek részt újságírók, de az elhangzott beszédeket teljes terjedelmükben közölték az újságok. J. Bernardin, chicagói bíboros érsek fejtegetései a helyi és az általános egyház viszonyát vizsgálták — amerikai szemmel. Az amerikai katolikusok szabad légkörben gyakorolják társadalmi kötelességeiket, s ilyen módon kívánnak az egy, szent, katolikus és apostoli Egyház tagjaiként is élni. Innét eredhetnek — mondotta — félreértések a Vatikán és a helyi egyházak között: más hangsúllyal beszélnek. Amikor a Vatikán a hit örök elveit és a hagyomány folytatólagosságát hangsúlyozza, s elvárja elfogadásukat, az amerikai hívek a múlthoz való túlzott ragaszkodásként értelmezhetik. Amikor pedig a helyi egyházak akarják alkalmazni az egyházi életben is a számukra megszokott társadalmi eljárásmódokat, ez a Vatikánnak tűnhet letérésnek a helyes útról, a Tanítóhivatal mellőzésének. J. Quinn San Franciscó-i érsek az erkölcsi tanítás Amerikában felmerülő problémáiról tárgyalt. Elemezte azokat a kérdéseket, amelyek új helyzetet teremtenek a hívek számára, s ezért új megoldásokat kívánnak. D. Pilarczky Cincinnati érseke pedig a papi hivatásokról és az egyházi szolgálatokról beszélt. A középkori skolasztika szóhasználatával: „Videtur quod sit. Séd contra. Respondeo dicendum quod“ fejtette ki, mit tesznek az amerikai püspökök híveik lelki gondozásának biztosítására és mily nehézségeket tapasztalnak. R. Weakland milwaukee-i érsek a világi hívek szerepéről nyilatkozott. Harmadiknak szólalt fel, de a téma aktualitása miatt beszédét és a pápa válaszát csaknem teljes egészében hozzuk „Az Egyház szava“ rovatunkban. A beszédek jól érzékeltetik, hogy a püspökök a helyi egyház sajátosságait emelik ki, a pápa viszont az egyetemes tanítást és felfogást hangsúlyozza és sürgeti. Bernardin bíborosnak adott válaszában is emlékeztetett a Szentatya arra, hogy az Egyházban a „horizontális“ mellett mellőzhetetlen a „vertikális dimenzió". Péter és utódainak szolgálata „minden egyes partikuláris egyház lényegéhez tartozik“. Az erkölcsi kérdésekre nézve pedic) sürgette, hogy ne legyünk „válogatós keresztények“: „ezt megtartom, azt nem". A teológiai viták maradjanak mindig a hit keretein belül. Végül elismeréssel adózott az 82
