Szolgálat 76. (1987)
Halottaink - Könyves Tibor S. J. (Confrater)
kollekciókon irányította papságát. Ugyanezt tette Kanada, Mexikó, Venezuela, Brazília, Argentina, Ausztrália magyarjai között is. Amikor washingtoni szerzetes cellájába hazaérkezett, levelek tömege, telefonüzenetek, kérelmek, újabb meghívások várták. Aránylag egészségesen indult el utolsó lelkipásztori útjára 1987. febr. 21-én. A németországi Königsteinban részt vett a papi gyűlésen majd a nemzetközi cserkésztalálkozón. Itt lett rosszul, de még visszatért szállodájába, Kölnbe, ahol orvos is megvizsgálta. Március 6-án éjszaka a szálloda személyezte élelmet, gyógyszert vitt neki, de holtan találták. Halálát valószínűleg a cukorbajából adódó kóma és az azt követő szívgyengeség okozta. így távozott körünkből oly váratlanul a .magyar világpüspök“. Temetése március 14-én ugyanott folyt le, ahol fölszentelték. Pio Laghi pápai nuncius (aki a szentelési szertartást is vezette) két püspök társával celebrálta a temetési misét, amelyen közei 50 pap vett részt. A szentbeszédet Őrsy László jezsuita atya, a washingtoni Georgetown Egyetem jogtanára, Irányi püspök személyes jóbarátja tartotta. A Mount Oli- vet-i temetőben Végvári Vazul ferences atya vezette a magyar szertartást, a búcsúszavakat Dr. Zalotay József atya mondotta. Végül pedig egyik hívó maroknyi magyar földet hintett koporsójára. Miskolczy Kálmán Sch. P. KÖNYVES TIBOR S. J. (1916—1987) Tibor testvérünk Budapesten született 1916. október 21-én tisztviselő családból. Egy öccse és egy leánytestvére volt. Vallásos nevelését ő is, mint annyi sokan mások, istenes lelkű édesanyjától kapta. .Minden este anyám és mi gyermekek ott térdepeltünk Szent Anna képe előtt, amelyiken a kis Szűzanya térdelt édesanyja előtt, s így mondtuk el az esti imát. Ebbe, amikor már bencés gimnazista voltam, édesapánk is bekapcsolódott" — írja visszaemlékezésében. A gimnázium négy alsó osztályát Tibor a budapesti bencéseknél végezte jó eredménnyel. A negyedik év után Motisinszky, józsefvárosi káplán hatására kérte felvételét az esztergomi kisszemináriumba. Itt újból a bencés gimnáziumba járt és ott is érettségizett jeles eredménnyel. Prefektusa Bécsbe, a Pázmáneumba akarta küldeni, de ő „belső sugallatra“ a jezsuitákhoz jelentkezett. Bevallása szerint nagy hatással voltak rá a P. Révay, P. Elsässer, P. Németh Károly által vezetett lelkigyakorlatok. 1934. július 30-án kezdte meg a noviciátust. A bölcselet két évét Budapesten, a harmadik évet Kassán végezte. Közben ideggyengesége és egyéb betegsége miatt több hónapot töltött Nagykapornakon betegállományban. A kalocsai és pécsi nevelői tevékenység után Szegeden kezdi meg a teológiai tanulmányokat és ott is szenteli pappá Hamvas Endre püspök 1946-ban. Papi élete nem annyira feltűnő, inkább jellegzetes: a század derekán élő, Magyarországon tartózkodó jezsuiták „átlagos“ sorsa. Első beosztása Hódmezővásárhelyre szól: hittanár. 1948-at írtak ekkor, a magyar- országi felekezeti iskolák államosításának évét. Egy, az államosítást nehezményező beszéde miatt letartóztatták, pörbe fogták és öt évre el is ítélték. Büntetését jó ideig a szegedi Csillag börtönben, 11 katolikus pap és Ordas Lajos evangélikus püspök társaságában töltötte; később a váci fogházba szállították. A börtönben töltött időről így emlékezik meg: „Ezt életem legszebb szakaszának tartom ma is“. Szabadulása után nemsokára meghalt az édesapja, így Tiborra hárult ekkor már beteges édesanyjának ellátása, gondozása. Ezt is szívesen vállalta, s ácsok mellett végzett segédmunkási keresetéből éldegéltek. 1957-től a Szent Lajos templom sekrestyése lett, de a fizikai munkát is tovább végezte. Amint írja: „Hagytam, hogy két bőrt is húzzanak le rólam“. A hatvanas évek 101
