Szolgálat 75. (1987)
Eszmék és események - A tabemákulurn előtt (Alexia)
Egy menhely vezetője mondotta: Igen sok gondozottunk indítást érez arra, hogy a tévéernyőn megcsókolja a bemondót vagy a színészt. Ennyire vágynak valakibe, aki kedvesen köszöntse őket és szeretetteljesen viselkedjék jelenlétükben. Senki sem bírja ki az életet szeretet-megnyilvánulások nélkül, azért képesek ilyen pótlékok keresésére is. Kitör belőlük a szeretet utáni vágy, amit senki sem vesz észre közvetlen környezetükben. Ránk keresztényekre vár a feladat, hogy az emberek ne keressenek vigaszt ilyen tévutakon. Mert Jézus meghozta az örömöt az emberiségnek: ó maga életünk öröme! Aki tehát mosolyt varázsol az emberek arcára, az nyito- gatní kezdi nekik az ég ajtaját. A vidám barátságosság a megváltás eszköze lehet: kiszabadíthat a zárkából', amibe a bűn és a sötétség taszítja az embert. Ne felejtsük el tehát barátságosan üdvözölni a másikat, és ajándékozzuk meg egy kedves szóval. így közvetíthetjük nap mint nap az Úr kegyelmének esztendejét. Karl Schlemmer A TABERNÁKULUM ELŐTT „Magadhoz igazítottál minket, Uram és nyugtalan a mi szívünk, amíg Benned meg nem nyugszik." Ezt tapasztalom én is szent Ágostonnal. Nyugtalan a szívem. Tele helyes és helytelen vágyakkal. Ezek a vágyak ide-oda rángatnak. Hiába csitítok el egyet. Nyomában három jelentkezik. Nincs nyugtom sem éjjel sem nappal. A zsoltárossal kiáltok: Ki szabadít meg ebből a szorongatás- ból? Tudom, Uram hogyha a színed elé jutnék, kiömlene szívemből minden. Te eloszlatnád a sok ellentétet. A feléd törő vágyakat betöltenéd önmagaddal. A kérdés: hogyan jutok el hozzád? — Uram! hiszem, hogy itt vagy. Szeretnék veled lenni. De látod, hiába térdelek előtted. A szívem körülbástyázva a szórakozottság áthatol hatatl annak tűnő falával. Fontosságom, halaszthatatlan ügyeim egy percig sem hagynak nyugton. Még itt előtted sem. Hiába tör fel az ősvágy. A szívemmel nem jutok hozzád. Kétségbeejtő Uram, ahogy el vagyunk szigetelve tőled! Bezárva kényelmes-biztonságos, rohanó-nyugtalan életmódunkba. Szenvedünk ettől, de se erőnk se kedvünk kitörni belőle. Még kevésbé van időnk ledönteni a sok válaszfalat. így csak futólag — a falon túlról számolunk be bajainkról. Te ezt biztosan meghallod, de válaszod, ami megnyugtatna, már nem jut el hozzánk. Nincs időnk és nyugalmunk kivárni. Ha kibeszéltük magunkat, talán lesz egy kis csend, elhalkul egyidőre a zűrzavar, hogy aztán a vágy utánad annál gyötrőbben törjön föl a szívünkből. Ez a vágy minden korok minden emberének szívét emésztette. Sokan találtak hozzád általa. Az első „Advent" vágyói lehoztak az égből. Istenem, milyen forró vágy lehetett az! Úgy képzelem, közvetlenebbül szállt feléd a csillagos éjszakák 73
