Szolgálat 75. (1987)
Tanulmányok - Weissmahr Béla: Van-e értelme a kérő imának?
adta. Ez a Gondviselésbe vetett bit. Mindennek kerete Isten szeretete. Fontos ezt elmélyítenünk. Jézus gyakran buzdította tanítványait éppen ilyen értelemben: az Atya szereti őket. Maga is ebből a tapasztalatból élt: „Ez az én szeretett Fiam...“ Csak ilyen alapokon képes teljesen az Atyára hagyatkozni. Ugyanezt kell megtapasztalnia a hívőnek is. A szorongással szembeni keresztény állásfoglalás alapja és kiindulópontja Jézus kettős szeretetparancsa. Nem az a keresztény cé'lija, hogy mindenáron kiküszöbölje a szorongást — ez lehetetlen —, hanem, hogy úgy tudjon végességének tudatában élni, hogy az a lehető legkevésbé akadályozza Isten- és emberszeretetében. Érdekes megfigyelni, hogy a „Gondviselés nagyjai“: Avilai Teréz, Páli Vince, Xavéri Ferenc, ma Teréz anya egyidőben a szociális kereszténység nagyjai is. Nem a maguk ügyében bíztak a Gondviselésben, hanem az emberek ügyében. Kiindulópontjuk tehát nem egyéni sorsuk, hanem a megsejtett isteni terv. Az újszövetségi szeretet nem önmagáért van, hanem másokért. Mindebből talán azt a következtetést vonhatnánk le, hogy a Gondviselésbe vetett hit tulajdonképpen azonos Isten szeretetének hitével. Mi sokszor ott tévedünk, hogy aprópénzre akarjuk felváltani a Gondviselést, és lefokozzuk biztosítási ügynökségre. Ezzel szemben a Gondviselésbe vetett hit - világnézet. Talán így is mondhatnánk: a világ nézése — Isten szemével. Megmutatkozik elsősorban az ember alaphangulatában, az események kontempíálásá- ban: a lázadás csodálkozássá ositul, a csodálkozás szerető odahajlássá nemesedik. Irodalom: Ledergerber, K., Keine Angst vor der Angst. Freiburg, Herder, 1976. — Moltmann, J., Das Experiment Hoffnung. München, Kaiser, 1974. — AA. VV., Dimensioni della spe- ranza. Roma, Cittá Nuova, 1970. — Pfister, O., Das Christentum und die Angst. Freiburg, Walter, 1975. Weissmahr Béla VAN-E ÉRTELME A KÉRŐ IMÁNAK? Nehézségek a kérő imával kapcsolatban Az ima, főképpen a kérő ima sokak számára probléma. És most nem a nemhívókre gondolunk, mert az természetes, hogy számukra a kérő imának semmi értelme sincsen, hanem azokra, akik magukat istenhívőknek vallják. Bennük is sokszor felmerül a kérdés: Számolhatok-e komolyan azzal, hogy az Isten meghallgatja imámat? Nem illúzió-e, ha bízom abban, hogy Isten teljesíti a kérésemet? Ez a kérdés akkor válik igazán égetővé, amikor az Isten 28