Szolgálat 74. (1987)

Könyvszemle - R. Maritain: Nagy barátságok - J. Maritain: A filozófia alapelemei (Mehrle T.)

is. — A tizennégy évet átívelő feljegyzések (1936—1950) hátterében ott húzódik a korszak minden feszültsége: társadalmi ellentétek, bombázás, megszállás, menekülés, nemzeti ellenállás, pénzhajsza, alkohol, szomszédos és távoli népek problémái. Jé­zus azt kívánja egyre sürgetőbben, hogy Gabriella mindezt Vele együtt élje meg, legyen testvérei számára az Ő kedvessége, szeretete, békéje és sugárzó mosolya. — Igényes ez a misztika, hétköznapi kemény aszkézist kíván: benső elszakadást, füg­getlenséget a föld minden javától, teljes benső megtagadást, olykor külső vezeklést, és az észrevétlen áldozatok szakadatlan sorát... A szívében hang nélkül szóló Krisz­tus — úgy tűnik — szinte soha nincs megelégedve, mindig többet, bensőségesebbet, mélyebbet, teljesebbet kíván, — de a szerető szív alázatával, már-már könyörögve. Gabriella élete is így a „soha-meg-nem-elégedés“ himnuszává válik. „A szeretet soha nem mondja: elég!“ Gabriella feladata: „boldoggá tenni azokat, akik közé Én helyez­telek“ (692). Ne legyen szerzetes, ne tegyen fogadalmat, éljen úgy, mint mások, „csak“ legyen egészen és fenntartás nélkül Jézusé. „Téged azért hívtalak, hogy Velem bensőséges kapcsolatban élj, hogy megmutasd az embereknek, milyen egyszerű és milyen örömteli ez az élet“ (354). — A benső Hang stílusa egyszerű, hallgatója gon­dolkodásmódjához, élethelyzetéhez alkalmazkodik. Véleményünk szerint nem volt szük­séges ezeket a természetes emberi egyszerűséggel kimondott szavakat lapszéli össze­foglaló mottókkal „továbbfordítani“. Ez a „kategóriákba, szabatos fogalmakba való beleszorítás“ megszünteti a párbeszédek élénkségét, spontán közvetlenségét. Ettől eltekintve nagy elismeréssel kell szólnunk a könyv szerkesztéséről, áttekint­hetőségéről, nyomdatechnikai kivitelezéséről. A szerető gondosság üti rá pecsétjét minden oldalára. — Olvasását Daniel Rops ezekkel a szavakkal ajánlja: „Hogy Krisztus valóban beszélt-e ehhez a lélekhez, azt megmondani nem az egyszerű olvasóra tarto­zik. De az bizonyos, hogy ez a lélek Benne élt Krisztusban, és visszasugároz reánk valamit az ö Fényéből.“ És mi másra van szükségünk? Puskely Mária Raissa Maritain: Nagy barátságok (Les grandes amitiés). Fordította: Rozorné Jávor Tünde; a verseket fordította: Dr. Kerekes Károly. Jacques Maritain: A filozófia alapelemei (Eléments de Philosophie). For­dította: Dabóci Mária. Szent István Társulat, Budapest, 1986. 448 o. A Szent István Társulat a Horváth Sándor-Em lék könyv után ezzel az újabb kötettel lepi meg a magyar olvasóközönséget. A kettő egymással összefügg, nemcsak mert Dabóci Mária neve kapcsolja őket össze, hanem azért is, mert ismét a tomizmus is­mertetéséről van szó. Jacques Maritain századunk első felében az újjáéledt francia tomizmusnak egyik legjelesebb képviselője és terjesztője volt. Felesége, Raissa maga is részt vett férje szellemi viaskodásában és munkájában. Az itt lefordított művében férje igazságkereső életútját vázolja. Maritain, aki protestáns volt, 1906-ban katalizált, felesége pedig megkeresztelkedett. A magyar fordítás jól adja vissza Raissa Maritain könnyed, mű­vészi, érzékeny stílusát. Maritainnek a filozófiai alapelemekre vonatkozó írása tulajdonképpen kezdőknek készült, de épp ezért értékes, ha a skolasztikát meg akarjuk ismerni. Főleg manapság, amikor a filozófiai eszmefuttatásokban a világos gondolatok helyett határozatlan, el­mosódott fogalmakkal, vagy inkább képekkel találkozunk és szabatos meghatározá­sokra alig akadunk. Dobóci Máriát a fordításért is, az előszaváért is elismerés illeti. A Vatikáni Zsinat záróülése után, az aulát elhagyva, az egyik teológus megjegyezte: végre eltemettük a skolasztikát! Nem volt igaza, de jellemző arra, ami a Zsinat után történt. A Zsinat a papnevelésről szóló határozatában kiemeli a mindig érvényes filo­zófiai örökség fontosságát és azt kívánja, hogy a papnövendékek a spekulatív teo­lógia tanulmányozásában a mestert, Aquinói Szent Tamást kövessék (15—16); a ke­resztény nevelésről szóló nyilatkozat pedig a katolikus egyetemeknek az egyháztaní­89

Next

/
Oldalképek
Tartalom