Szolgálat 74. (1987)

Könyvszemle - Zsolozsmáskönyv hívek számára (Galambos Iréneusz)

tók, főleg Aquinói Tamás műveinek a tanulmányozását ajánlja (10). A Zsinat után viszont — és ezért nem szabad magát a Zsinatot hibáztatni — sokan mindent meg­tettek. hogy a skolasztikát, nevezetesen a tomizmust diszkreditálják. Ez bizonyos mér­tékben érthető, mert a század elején az Egyház főképpen a tomizmus segítségével hárította el a modernizmus veszélyét. Nos a modernizmus, ha más formában is, ismét újjáéledt. Sok teológus gyakorlatilag magáévá teszi a Kant-féle konceptualizmust, és a metafizikai ismeretet eleve lehetetlennek tartja. Márpedig Szt. Tamás filozófiája, melyet a teológia szolgálatába helyezett, metafizikai alapokon nyugszik. Ha tehát a tomizmust kiiktatjuk, az Egyházat a modernizmus elleni küzdelmében egyik leghaté­konyabb fegyverétől fosztjuk meg. Ezért fontos, hogy a katolikus értelmiséget a sko­lasztikával, nevezetesen a tomizmussal kapcsolatba hozzuk. Amikor fiatal koromban tanulmányaimat Franciaországban végeztem, többször volt alkalmam Maritaint hallgatnom. Gyakran ellátogatott domonkos barátaihoz, részt vett vitáinkon. Kedves, megközelíthető ember volt. Amikor megtudta, hogy a lektorátusi dolgozatomat a szubzisztenciáról készítem, odajött hozzám, egyszerű kispaphoz és segítségét ajánlotta fel. Nemcsak tudása, hanem lelkesedni és lelkesíteni tudó egyé­nisége is lenyűgöző hatással volt ránk. Mintha filozófus és költő lett volna egy sze­mélyben. Emiatt sokan félre is ismerték. Egyik előadása kezdetén, mellettem ülő társam — aki először hallgatta Maritaint — odasúgta: ilyen szépen fésült, hullámos haj aligha takar sok filozófiai gondolatot. A konferencia végén becsületesen vissza­vonta véleményét: úgy látszik, a hajnak még sincs döntő szerepe a filozófiában — jegyezte meg mosolyogva. Maritain mégsem volt száraz filozófus, világtól elzárkózó szobatudós, hanem látnok, aki ismerte kora bajait, szellemi útvesztőit és orvoslásu­kat Aquinói Szt. Tamás teológiájában vélte felfedezni. E gyönyörű kiállítású magyar könyv is segítségére lehet mindazoknak, akik keresik az igazságot és akik még mernek hinni benne! Mehrle Tamás Zsolozsmáskönyv hívek számára. Fordította: P. FarKasfalvy Dénes O. Cist. OMC, Bécs, 1986. 1024 o. Évek óta várják már a magyar papság és a zsolozsmázó hívek a teljes magyar bre­viárium megjelenését s most váratlanul külföldről kapnak egy ízléses, szép kötésű és formájú, bibliapapíron, kétszínben készült ezer oldalas, mégis könnyen kezelhető kötetet. A Rómában és Amerikában élő tudós és sokoldalú ciszter: P. Farkasfalvy Dé­nes lepett meg bennünket vele, aki a fordítás munkáját végezte, a kiadás a bécsi OMC érdeme. Farkasfalvy természetesen felhasználta korábban megjelent zsoltár- (1975) és himnuszfordítását (1984), melyek műfordítói készségét már elárulták. Talán meglepő, hogy mindez egy ember munkája, aki sokszor merész rövidítéseket és tömö­rítéseket választ, kétségtelenül a magyar nyelv szellemének megfelelően. A kötet, mint címe mondja: a „hívek számára“ készült, de a papok is használhatják. A him­nuszokat és a bibliai énekeket minden imádságos óránál megismétli és így mentesít sok kereséstől és forgatástól. A megjelent kötet természetesen kis csalódást is jelenthet azok számára, akik a teljes magyar breviáriumot várták, mert az új római beosztást követve csak a zsol­tárokat és kantikumokat közli a himnuszokkal, antifónákkal, rövid olvasmányokkal és könyörgésekkel: a nagy ünnepeket és vasárnapokat: az időszakokra egy közös for­mulát: ugyanígy a kommunékat. Közli viszont a hétköznapok szentírási olvasmányainak lelőhelyeit is. Várjuk a beígért olvasmányos füzeteket, melyek esetleg az egyes idő­szakok egyéb részleteit is közölhetnék. Reméljük, hogy a külföldi példák nyomán a magyar egyházi irodalom „klasszikusait“ is felöleli majd. • Farkasfalvy zsoltár- és himnuszfordításairól a szakemberek részben már nyilatkoz­tak. Egyszerűségét, szépségét és eredetiségét, szívből kívánjuk, a használat folytán tapasztalják meg az imádkozók. 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom