Szolgálat 74. (1987)
Könyvszemle - Zsolozsmáskönyv hívek számára (Galambos Iréneusz)
tók, főleg Aquinói Tamás műveinek a tanulmányozását ajánlja (10). A Zsinat után viszont — és ezért nem szabad magát a Zsinatot hibáztatni — sokan mindent megtettek. hogy a skolasztikát, nevezetesen a tomizmust diszkreditálják. Ez bizonyos mértékben érthető, mert a század elején az Egyház főképpen a tomizmus segítségével hárította el a modernizmus veszélyét. Nos a modernizmus, ha más formában is, ismét újjáéledt. Sok teológus gyakorlatilag magáévá teszi a Kant-féle konceptualizmust, és a metafizikai ismeretet eleve lehetetlennek tartja. Márpedig Szt. Tamás filozófiája, melyet a teológia szolgálatába helyezett, metafizikai alapokon nyugszik. Ha tehát a tomizmust kiiktatjuk, az Egyházat a modernizmus elleni küzdelmében egyik leghatékonyabb fegyverétől fosztjuk meg. Ezért fontos, hogy a katolikus értelmiséget a skolasztikával, nevezetesen a tomizmussal kapcsolatba hozzuk. Amikor fiatal koromban tanulmányaimat Franciaországban végeztem, többször volt alkalmam Maritaint hallgatnom. Gyakran ellátogatott domonkos barátaihoz, részt vett vitáinkon. Kedves, megközelíthető ember volt. Amikor megtudta, hogy a lektorátusi dolgozatomat a szubzisztenciáról készítem, odajött hozzám, egyszerű kispaphoz és segítségét ajánlotta fel. Nemcsak tudása, hanem lelkesedni és lelkesíteni tudó egyénisége is lenyűgöző hatással volt ránk. Mintha filozófus és költő lett volna egy személyben. Emiatt sokan félre is ismerték. Egyik előadása kezdetén, mellettem ülő társam — aki először hallgatta Maritaint — odasúgta: ilyen szépen fésült, hullámos haj aligha takar sok filozófiai gondolatot. A konferencia végén becsületesen visszavonta véleményét: úgy látszik, a hajnak még sincs döntő szerepe a filozófiában — jegyezte meg mosolyogva. Maritain mégsem volt száraz filozófus, világtól elzárkózó szobatudós, hanem látnok, aki ismerte kora bajait, szellemi útvesztőit és orvoslásukat Aquinói Szt. Tamás teológiájában vélte felfedezni. E gyönyörű kiállítású magyar könyv is segítségére lehet mindazoknak, akik keresik az igazságot és akik még mernek hinni benne! Mehrle Tamás Zsolozsmáskönyv hívek számára. Fordította: P. FarKasfalvy Dénes O. Cist. OMC, Bécs, 1986. 1024 o. Évek óta várják már a magyar papság és a zsolozsmázó hívek a teljes magyar breviárium megjelenését s most váratlanul külföldről kapnak egy ízléses, szép kötésű és formájú, bibliapapíron, kétszínben készült ezer oldalas, mégis könnyen kezelhető kötetet. A Rómában és Amerikában élő tudós és sokoldalú ciszter: P. Farkasfalvy Dénes lepett meg bennünket vele, aki a fordítás munkáját végezte, a kiadás a bécsi OMC érdeme. Farkasfalvy természetesen felhasználta korábban megjelent zsoltár- (1975) és himnuszfordítását (1984), melyek műfordítói készségét már elárulták. Talán meglepő, hogy mindez egy ember munkája, aki sokszor merész rövidítéseket és tömörítéseket választ, kétségtelenül a magyar nyelv szellemének megfelelően. A kötet, mint címe mondja: a „hívek számára“ készült, de a papok is használhatják. A himnuszokat és a bibliai énekeket minden imádságos óránál megismétli és így mentesít sok kereséstől és forgatástól. A megjelent kötet természetesen kis csalódást is jelenthet azok számára, akik a teljes magyar breviáriumot várták, mert az új római beosztást követve csak a zsoltárokat és kantikumokat közli a himnuszokkal, antifónákkal, rövid olvasmányokkal és könyörgésekkel: a nagy ünnepeket és vasárnapokat: az időszakokra egy közös formulát: ugyanígy a kommunékat. Közli viszont a hétköznapok szentírási olvasmányainak lelőhelyeit is. Várjuk a beígért olvasmányos füzeteket, melyek esetleg az egyes időszakok egyéb részleteit is közölhetnék. Reméljük, hogy a külföldi példák nyomán a magyar egyházi irodalom „klasszikusait“ is felöleli majd. • Farkasfalvy zsoltár- és himnuszfordításairól a szakemberek részben már nyilatkoztak. Egyszerűségét, szépségét és eredetiségét, szívből kívánjuk, a használat folytán tapasztalják meg az imádkozók. 90
