Szolgálat 73. (1987)
Tanulmányok - Szabó Ferenc: A keresztény lelkiség alapjai Pázmány Péternél
tók ellenvetésére: „a római pápa nem Antikrisztus". Pázmány hangsúlyozza Bellarmino és a trentói zsinat nyomán, hogy az igaz egyház látható gyülekezet. Természetesen, sem ó, sem Bellarmino nem tagadja az egyház kegyelrrvi valóságát. Az újszövetségi Szentírást és az egyházatyákat véve főforrásul ezt nem is tehetnék; de a reformátorok támadásai, egyoldalúságai miatt a láthatóságot egyoldalúan kiemelik. A kontroverzia és az apologetikai beállítottság az egyháztanban 'is egyoldalúságokhoz vezet, főleg a későbbi ellenreformációs légkörben és a triumfalista barokk idején. Pázmány „intim“ írásaiban az Imádságoskönyvben és a Prédikációkban ez az egyoldalúság nem érezhető. A nemes magyar asszonynak, Kapi Annának Grazban szerkesztett imakönyvben szinte nyoma sincs a polémiának. így történhetett, hogy 1609-ben egy eperjesi prédikátor (Mihálykó János) a maga neve alatt a könyv nagyrészét kinyomtatta. Pázmány az imakönyvben bemutatja a katolikus lelki élet szokásait, liturgikus gyakorlatait: ezeket meg kellett védenie az újítók ellen. A Miatyánkról és a szent kereszt jeléről szóló elmélkedést vagy a litániákat elhagyta a prédikátor, amint Pázmány a 2. kiadáshoz írt második elöljáró levélben jelzi („sok helyen megszaggatta, és az ő foltos teczé- sének rongyával bé 'is tatarazta az én írásomat...“). A papi öltözetről szóló megjegyzései végén maga meghatározza célját: „Ezekről bővebben szólhatnánk, és több bizonyságot támaszthatnánk káromlóink ellen; de álítom, hogy ez — is feletéb — való a mostani munkában, mert itt nem a mi vallásunkat oltalmazzuk, hanem az híveknek aj- tatosságát isteni szolgálatra akarjuk gerjeszteni“ (ÖM II, 106). Egyébként Kapi Anna asszonynak, Hethesi Pethe László feleségének szóló ajánlásában ezt írja 1610-ben, a 2. kiadásban: „Egyníhány esztendeje vagyon, hogy az Nagyságod kívánsága és intése szerént, egy kisded imádságos könyvecskét az végre írtam vala, hogy mind a világi állapotban, s mind az Istenhez való ajtatosságban megfogyatkozot hazánkban lakozó híveket, igaz hittel gerjedező fohászkodásra, keresztyéni szenetetből származott imádkozásra vezérleném, és oktatnám...“ (II, 5). Azt is megjegyzi, hogy imakönyve „minden rendektűl nagy kedven fogadtaték“, ezért hamar el is fogyott. Az Imádságoskönyv tehát nem polemikus írás, hanem a keresztények lelki életének táplálására íratott: „töb dolgaim közt egynéhány ajtatos könyörgéseket és hálaadásokat szedék öszve, nemcsak a régi szent Atyák írásiból, de légképpen a Szent írásból, hogy az Istennek szájából származót igékkel könyör- genénk“ (II,4). Pázmány még hozzáfűzi: noha a szentírási helyeket nem jelölte meg, az imádságoknak csaknem minden része a Szentírásból vétetett. Az írás mellett a főforrás Szent Ágoston volt, miként a Prédikációkban és egyéb műveiben. Az imakönyv egyben feltárja Pázmány lelkét, belső világát. Nem véletlen az sem, hogy magyarra fordította a „devotio modernát" képviselő Kempis Tamás Krisztus követése c. könyvét, amely a magyar fordításirodalom gyöngyszeme. Mert akármennyire renaissance főpap lett is az érsek-bíboros Pázmány (1616, till. 1629 után), a jezsuita lelkiségen, Szent Ignác lelkigyakorlatain nevel3 33
