Szolgálat 72. (1986)
Eszmék és események - Kiállítás az Aacheni Katolikus Nagygyűlésen (Sipöcz Kálmán)
munkára, jogot a kenyérre és annyi függetlenséget, hogy szabad lehessen.“ Ezt kell adni a munkásnak. Mindenkit megelőzve követelte egy keresztény közgazdaságtan kidolgozását, és azt, hogy ezt a szemináriumokban a jövendőbeli papoknak tanítsák, s így azok képesek legyenek az új eretnekségekkel szembeszállni. Aachen tovább haladt a megkezdett úton. 1868-ban Szt. József ünnepén jelent meg a „Christlich Sozialen Blätter“ Josef Schings rektor szerkesztésében. Célja „a társadalom valláserkölcsi nevelése". Vissza a keresztény szellemhez. A legjobbakkal egyetértve állapítja meg, hogy minden bajnak gyökere az ettől való eltávolodás. Egyúttal figyelmeztet: óvakodjunk olyan szociális tanoktól, amelyeknek előfeltétele, hogy minden ember angyal legyen. Azok csak újabb bajt hozhatnak a társadalomra. Egy évre rá Franz Peter Eduard Cronenberg káplán megalakította a „Szt. Pál Munkás-Egyesületet“. Célja: igazi keresztény közösség kialakítása-neve- lése, valamint a keresztény szociális gondolat széles körben való elterjesztése, tudatosítása. Következő lépés az Építőegyesület szövetkezeti alapon történő megalapítása volt. Ennek célja: egészséges, célszerű lakásokat építeni. „Lehetőleg minden munkásnak saját háza legyen.“ 1875-ben a tagok száma elérte az ötezret. S amikor részt vettek a választásokon, egy százalékon múlott, hogy jelöltjük nem került be a Reichstagba. A munkabér-harcban is kivették részüket. 1872-ben az Aachen közelében levő Eupenben sztrájk tört ki. A munkások bérkövetelését elutasították és megtorlásképp sokat elbocsátottak. Az Egyesület június 19-én avatkozott bele hivatalosan: „Amit maguk csinálnak, hangzott a vád a gyárosok felé, annak semmi köze a kereszténységhez.“ 21-én már megvolt a megegyezés, és tovább folyt a munka. Ugyanez év júniusában az aacheni tűgyárakban csökkentették a béreket. Sztrájk. Először 22-én tiltakozik a Munkásegyesület. Augusztusban visszavonták a csökkentést. Az aacheni „Sozialis Katholizismus“ mozgalom zászlóját vitte tovább a „Volksverein für das Kath. Deutschland“, amelyet 1890-ben a közeli Mönchen- Gladbachban alapítottak a német katolicizmus gyűjtő mozgalmaképp a szociális kérdés átfogó megoldására. Még nagyobb volt az öröm és az elégtétel Aachenban, mikor 1891 május 15-én megjelent a Rerum Novarum kezdetű szooiális enciklika, amelyben a legfőbb egyházi tekintély először fejtette ki tanítását azzal a kérdéssel kapcsolatban, amelynek felismerésében és megoldásában a „Sozialis Katholizismus“ úttörő munkát végzett. Sipőcz Kálmán könyvtár-igazgató 73
