Szolgálat 70. (1986)

Eszmék és események - Levelesládánkból

ami éppen a neveléssel kapcsolatban a gyerekek fejlődéséhez szükséges lenne. Mégis reménykedve gondolok a fejlődésre — tavaszra. (Pesti édesanya)

— Gratulálok a „Szolgálatihoz: remek szám a Világegyházról. Kár, hogy Nemeshegyi atya jobbára csak Koreát mutatta be cikkében. (Japán misszionárius)

— Tollat ragadtam a nevezetes „SzoIgálat"-cikk elolvasása után. Tettem azt először, mert a cikk említette a Tiszát. Én pedig a Tisza partján nőttem fel. (gy hát szívemen érintett a Tisza-idézés. Másodszor, mivei jövőre immár 40 éve taposom Amerika földjét, s belőle a legnagyobb részt plébániák és katolikus intézmények látogatásában töltöttem. Rövid cikkedben mindent elmondasz róluk. A tudós és a Lélek szólt belőled. (Amerikai lelkipásztor)

— Más téma: a Szolgálatban közölt összefoglaló a brazil egyházról. Mint elméletek ismertetése, könnyen folyó olvasmány. Aki nincs benne a veszélyzónában, nem tapasztalja, hogy mi is megy végbe a gyakorlatban: teljesen elfogadhatónak ítélheti. Abban a jóakaratú várakozásban vagy vágyakozásban, hogy mind a bázisközösségek, mind a felszabadítási teológiák a kezdeti, majd kibontakozási és fejlődési zűrök, hibák, félreértések és tévedések stb. után megtaláljuk tisztult formájukat, érett és építő eszközök lesznek az evangéliumok szellemében, az Egyház tanító egységének keretében egy egészségesebb, igazságosabb, keresztényibb és emberibb társadalom megvalósítására. Az 59. oldalon Felix Pastortól említett négy irányból azonban a második és a negyedik valósul meg. Vad iramban. Amit Szeverin ír az ő kis-csoportjairól, abból semmi sincs a sok sok ezer bázisközösségben, amelyek 90 %-ban a PT (Partido Trabal- hista = Munkáspárt) irányelvei szerint „lelkipásztorkodnak“. Az erőszakos praxis a vezérgondolat. Nincs idő még a gyorsiramú szociális reformok megvalósítására sem. A püspöki kar nagyobb fele is erre a megoldásra hajlik. Nem azzal törődnek, amit századokon át elmulasztottak, hogy keresztény elvekre oktassák a lakoságot; főleg azokat, akiknek döntésétől függ a sok millió ember jó vagy rossz-léte. A szimplista megoldást dédelgetik: elvenni azoktól, akiknek van, szétosztani a nincsteleneknek. Szerintük, ha a nincstelen, az eddig kizsákmányolt kap valamit a tarisznyájába — azaz ha hirtelen kis kapitalistává válhat — s egyúttal van szociális érzéke — amit a bázisközösségekben hangoztatnak neki —, meg is lesz oldva a 120 milliós Brazíliának minden problémája. Nem védem távolról sem a „classes decisorias“ (a döntést kézben tartó társadalmi osztályok) ostobaságát, korrupt viselkedését, förtelmes mázkereszténységét. Sőt ahol csak lehet nyíltan és hangosan elítélem, saját környezetünkben elsősorban. De ugyanakkor el kell ítélnem az Egyház viselkedését, esetleg jobban a múltban, mint a jelenben. A jelen általános brazil helyzet kialakulásában súlyos mulasztások hiba-halmaza, undok alkalmazkodás és pozíció-mentés és megőrzés sorolható fel jellegzetes vonásként, egyház-társadalmi bűnként. — Ami jó mind az argentin útkeresésben, mind a többi latinamerikai ország kiutat kereső elméletében — amiket cikked említ—.mindnyájan elfogadjuk.Maga a hivatalos egyház sem szólal fel ellenük. De sokunk számára elfogadhatatlan a felszabadítási teológiák és bázisközösségek szélsőséges praxisa. (Több mint 40 éve Brazíliában működő lelkipásztor)

— Nagy érdeklődéssel olvastam tanulmányukat a Szolgálat 68. számában. Eddig még nem találkoztam ilyen remek összefoglalással a felszabadítási teológiáról. Viszont volt egy mondat, amiről szeretnék bővebb magyarázatot kérni. Az 57. oldalon olvasható: „Gutierrez nem tartja alkalmazhatónak az Európában dívó .forradalmi teológiát'.“ Mit jelent .forradalmi teológia'? (Vidéken élő világi)

(A „forradalmi teológia“ az ún „politikai teológia“ szélsőséges iránya, amely a 60-as évek végén jelentkezett. A „politikai teológia (fő képviselője katolikus részről J. Metz) a teológia „privatizáló“, „Isten és én“ egyoldalúságát kívánja ellensúlyozni. Nemcsak azáltal, hogy az Egyház szociális tanítását fontosnak tartja. Központi jelentőséget tulajdonít a teológia társadalomkritikai szerepének. Ez utóbbi lenne a teológia egyik alapvető feladata. A felszabadítási teo89