Szolgálat 70. (1986)

Tanulmányok - Kereszty Rókus: A barátság Boldog Elréd életében és tanításában

Tamás, kétségbe-e se tter> igyekszenek visszatartani őt, hiszen a vesztébe rohan. Amikor ez nem sikerül, Tamás szorongó beletörődéssel mondja: „Menjünk mi is, haljunk meg vele együtt!“ (Jn 11,16). Lehet, hogy ebben a prll-anatban vált ő is Jézus ilgazi barátjává, mert „senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért“ (Jn 15,13).

Felhasznált irodalom: BERSCHEID, E. and WALSTER, H. E.: Interpersonal Attraction.

Reading, Mass., Addison-Wesley, 1969. — BUDA, B.: Az empátia. Budapest, Gondolat, 1978. — DAVIS, K. E.: Amicizia e amore a confronto, Psicologia contemporanea, 1986, 13, No 73, Pp. 18—24. — ENGLISH, 0. S. and PEARSON, G. H.J.: Emotional Problems of Living. London, Allen & Unwin, 1973. — ECK, M.: L'uomo prete. Torino, SEI, 1974. — FRANKL, V. E.: The Doctor and the Soul. New York, Vintage Books, 1973. — KON, Sz. I.: A barátság. Budapest, Kossuth könyvkiadó, 1977. — Idem: A barátság. In: Pedagógiai szociálpszichológia. Budapest, Gondolat, 1976, Pp. 340—368. — KRECH, D. and CRUTCHFIELD, R.S.: Elements of Psychology. New York, Knopf, 1958. — LEPP, I.: Psihologija prijateljstva. Zagreb, KS, 1978. (eredeti: Les chemins de l’amitié. Ed. Bernard Grasset 1964). — MARINI, M.: Priestly Celibacy and Fraternity, In: AA. VV.: Pristhood and Celibacy. Milano/Roma, Ancora, 1972, Pp. 895—917. — MIELENBRINK, E.: Freundschaft in christlicher Erziehung und Seelsorge. Würzburg, Echter-Verlag, 1967. — PASQUIER, J.: Celibacy and Affective Maturity, The Way Supplement, 1972, No 15, Pp. 76—85.

Kereszty Rókus

A BARÁTSÁG BOLDOG ELRÉD ÉLETÉBEN ÉS TANÍTÁSÁBAN

Milyen tanulsággal szolgálhat a barátságról a mai kor emberének egy középkori ciszterci apát, aki megfutott a világtól, hogy egyedül Istennek éljen egy szigorú szerzetest* közösségben? Még'rs, hasonlóképpen, mint nagy kortársával Szent Bernáttal történt, a világ Elréd után futott, egyházi és világi fóurak is keresték szolgálatait: simítson el ellentéteket, békítsen ki ellenségeket. Olyan jóság és derű sugárzott belőle, hogy jelenlétében az emberek önkéntelenül is a legjobb oldalukat mutatták. Egyéniségének átalakító, kibékítő erejére jellemző, hogy hosszú apátsága alatt egyetlen szerzetest sem kellett elküldenie a Rievaulx-i apátságból.

De nemcsak 'korának tudott sokat adni. A modem ember idegennek és elveszettnek érzi magát a nagyvárosit tömegben, s ezért még inkább szomjazik a barátságra, mint középkori elődtje. Itt, ebben a földi életben akar boldog lenni. Elréd pedig nagyszerűen ismerte a sebzett emberi szív minden útvesztőjét, vágyát és szorongását. S olyan utat mutat, amely, bár a kereszten át és a 'kereszttel együtt, de már itt a földi életben a legigazibb boldogsághoz vezet. S mindazt, amit mond, saját életének tanúságával teszi hitelessé. Szavain érezzük, hogy tapasztalatból beszél.

37