Szolgálat 70. (1986)

Tanulmányok - Szigeti Miklós: A barátság a Szentírásban

András volt az első, akit Jézus meghívott. Mai napig a Keleti Egyházban ő a „protoklétosz“, az elsőként meghívott apostol. De ő már másnap Jézus­hoz vezeti öccsét, Simont (Jn 1,41). Ez az első találkozás feledhetetlen volt Péter számára. Teljes őszinteség­gel, lelkesen csatlakozik az új prófétához és bontakozni kezd hite, amellyel egykor majd társait megerősíti. Ez már barátság? Annak is vehetjük. De Péter még vissza-visszatér a ha'lászbárkához, amíg el nem hangzik a végső felszó­lítás: „Jöjj, kövess engem!“ Akkor mindenét otthagyva követte Jézust. Lukács arról is beszámol, hogy a végleges meghívást a csodás halfogás előzte meg (5,1-11). Jézus, az Isten Pia, leereszkedik az emberi megértés szint­jére s mindenkihez a maga nyelvén szól. A halász Pétert mestersége gyakor­lása közben lepi meg. „Vessétek ki a hálókat“ — mondja Jézus. Péter, a gya­korlott halász tudja, hogy minden kísérlet hiábavaló. „Mester, egész éjszaka fáradoztunk, s nem fogtunk semmit, de a te szavadra kivetem a hálót.“ Szavai­ban ott cseng a kétely, de már meg is adja magát. Az a másik, a nem-halász, már eléggé bizonyította, hogy fölöttük áll. Az ő szavára meg lehet próbálni a lehetetlent is. Emlékszünk rá, mi következik. A csodás halfogás szíven találja a halászt. Péterből kitör az ószövetségi ember félelme: Isten emberének je­lenléte őrá tereld Isten figyelmét, Isten megemlékezik arról, hogy ő milyen bűnös és meg kell halnia (vö. hasonló félelem fogja el a careftai özvegyet Illés jelenlétében: 1Kir 17,18). Pétert remegés fogja el, leborul Jézus lábai elé: „Uram, menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok!“ Jézus azonban nem félel­met, hanem békét jött hozni: „Ne félj, ezentúl embenhalász leszel!" Egyazon feladat megvalósítása építi a barátságot. így kezdődött Péter „karriere“: a galileai halászból az örökkévalóságba nyúló Egyház emberhalásza lett. Jézus ma is így szerzi barátait: szublimálja, nemesíti, égi szintre emeli emberi hajlamaikat, foglalkozásukat. A posztó­kereskedő fia, a trubadúr Assisi Szent Ferenc lesz Isten dalosa. A pamplonai sebesült katonatiszt, Loyoíai Ignác megalapítja Isten katonás rendjét. Vidéki kolostorában a világmisszióért imádkozó Terézból halála után a világmisszió védőszentje lesz. De hasonló élménye van mindenkinek. Erről mondja Hussar Brúnó magyar zsidó születésű domonkos atya, izraeli állampolgár, a Nővé Sálom zsidó-arab közösség megalapítója: Előző foglalkozásomból — hídépítő mérnök volt — „csak egyet őriztem meg, a vágyat, hogy hidakat építsek ... emberek közé“ (vö. önéletrajza: Quand la nuée se lévait..., Paris 1983). De Péternek még sokat kell tanulnia Jézus iskolájában, barátsága még válságon megy át. Péter mindig a Tizenkettő élén szerepel; ő beszél, a többi nevében is. Hallgatólagosan elismerik őt a csoport szószólójának. S ezt akarta Jézus is. Fülöp Cezáreája vidékén teszi föl a kérdést: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?“ (Mt 16,13-23) Ez még könnyű kérdés. Nem kell színt vallani. So­káig lehet arról beszélni, hogy mások mit mondanak, de az egyéniség elrejtő­zik az idegen vélemények színfala mögé. Elhangzik azonban a döntő kérdés 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom