Szolgálat 70. (1986)
Halottaink - Füstös Antal (Confratres) - Dr. Peidl Béla (-y -f.)
Tóth János Aldemár OSB máj. 19-én; tem. Pannonhalmán (65,46,40) Benke imre Sch. P. ny. tanár máj. 16-án; tem. Kecskeméten (84,69,61) Bacsó János tb. kanonok, ny. pléb., máj. 19-én Budapesten (77,54) + FUSTUS ANTAL (1919—1985) Paptestvérünk, 1919. március 2-án, Ráckevén született. Iskoláit a székesfehérvári ciszterciták reálgimnáziumában végezte, teológiai tanulmányait pedig ugyancsak Székesfehérváron. Itt is szentelték pappá 1943. május 30-án. Kápláni éveit Bicskén, Válón, Tökölön és a budapesti Csepelen az ifjúság nevelésével és hitoktatással töltötte. 1949-töl Szigethalmán a gyártelepi plébánián szolgált 1957-ig. Ekkor elmozdították szolgálatából és börtönre ítélték. 1963-ban közkegyelmet kap és 1965-től 12 éven keresztül Érd-Ófalun látta el a plébánosi teendőket. 1977-ben távozott hazánkból és Münchenben telepedett le. Itt kapott másodlelkészi beosztást, és egyidejűleg egyházi előadások tartásával bízták meg a rádióban. Elsősorban a szegények segítésében és az ifjúság nevelésében találta örömét. Ezeket lelkesen és eredményesen végezte. Rádiós munkájának lelkiismeretesen igyekezett megfelelni, de nem egyszer érezte, hogy ez a feladat meghaladta képességeit, erejét. így nagyobb nehézség nélkül engedte át másnak, amikor — főleg egészségi állapotára való tekintettel — felmentették ettől a munkakörtől. Utolsó kiemelkedő lelkipásztori tevékenysége az 1984-es müncheni Katolikus Napok idejére esett. Ekkor szervezte meg a müncheni Magyar Katolikus Misszió énekkarát, amely közkedveltségnek örvend a hívek körében. 10 hónapig tartó betegsége idején sem maradt tétlen. Látogatóinak többször emlegette, hogy imáit és szenvedéseit a lelkipásztorok munkáinak eredményességéért ajánlja föl. Confratres Dr. PEIDL BÉLA (1907—1935) A szép Bakonyalján, Romándon született 1907. aug. 24-én mélyen vallásos, 6 gyermekes, jómódú földművés családból. Az ősök a XVIII. században Németországból telepesként jöttek Románéra, ahol hazaszerető magyarokká váltak. Ennek a szellemnek kialakulásában sokat fáradoztak a falu papjai és kántortanítói, akiket ezen a vidéken „mester urnák“ szólítottak. Peidl Béla hálával emlegette Mihalicz János esperes és Békefi Antal kántortanító nevét, akiknek otthona a vakációzó diákok nyári nevelőintézete volt. Középiskoláit Pápán a bencéseknél kezdte (I—V.) és a veszprémi piaristáknál (VI—Vili.) fejezte be. Rótt Nándor megyéspüspök a jelesen érett kispapota budapesti Pázmány Péter Tudót mányegyetemre küldte, ahol kitűnt komoly magaviseletével és tudományos felkészültségével. Disszertációját az „első áldozásáról írta. Ennek jutalmazására müncheni ösztöndíjat kapott. 1931. jún. 21-én szentelték pappá Veszprémben. Mint ösztöndíjast ideiglenesen Lesencetomajra küldte főpásztora káplánnak. Itt kapta a rossz hirt, hogy a müncheni ösztöndíjat a hadi kiadások miatt a kultuszminiszter egyidőre visszavonta. A hír megdöbbentette, de le nem törte. Jókedvvel foglalta el új kápláni állomás'át Káptalantótiban (1931—32). Még kétszer állt az „élet kapujában", amikor a megnyílt 100
