Szolgálat 68. (1985)
Tanulmányok - Benkő Antal - Jálics Ferenc: Dél-Amerika prófétai egyháza
Argentínának egyéni iránya van a teológiában, amit helyesen a népi vallásosság teológiájának, nem pedig felszabadítási teológiának kell nevezni. Vannak érintkezési pontok a kettő között, főleg a módszertanban. De ez sem teljesen azonos. Jelentős a különbség a kiindulópontnál. Elindítójának és legismertebb képviselőjének Lucia Gera, Buenos-Aires-i dogmatika-tanárt tekinthetjük. A hatvanas években többekkel együtt kereste, hogyan mozdíthatnák elő a hivő, de sokszor tanácstalan nép lelki fejlődését. Úgy látják, hogy az eddigi, Európából hozott, elvont teológiai fogalmakat nehezen érti meg a nép. A püspökök nyilatkozatai is a feje felett hangzanak el. Ugyanakkor mély, bár nem egyszer kiforratlan hitről tanúskodik, hisz a kereszténység átitatta a nép egész történelmét. A teológiai reflexió kiindulópontjának tehát a népnek kell lennie, amennyiben az egy közös történelem és kultúra alanya. Ilyen értelemben beszélhetünk Gera szerint lengyel, aymará, angol, argentin ... népről. Ennek a népnek az életében kell kutatni az Isten, a megváltás megnyilvánulásait. Az igazságtalan helyzet fontos tényező az argentin kultúrában és történelemben. De legalább olyan fontos a nép sajátos vallási szimbolikája is. Bölcsen fel kell tehát tárni a nép életének vallásos gyökereit, s ezekből kiindulva kell tisztogatni, ami férges, erősíteni, ami értékes, s így jutni el a keresztény élet teljességéig. A felszabadítási teológia a nép egyik — bár nagyobbik — részére: az elnyomottakra, kizsákmányoltakra összpontosítja figyelmét. A népi vallásosság teológiája az egész népet, az egész helyzetet veszi tekintetbe. Egy példán illusztrálhatjuk kettőjük különbségét: A családban az anya és a lánya közti viszonyt nem lehet pusztán az elnyomás és a felszabadítás kategóriái alapján vizsgálni, így a hit analízisének is az egész helyzet vizsgálatából kell kiindulnia. A népi vallásosság teológiájában igen fontos szerepet kap az elnyomás és a felszabadítás, hiszen valóban a nép húsába, vérébe vágó kérdésekről van szó. De a nép élete nemcsak ekörül forog. A többi értékre épp annyira kell figyelni, mint az igazságosság és felszabadulás igényeire. Módszertanilag mind a népi vallásosság teológiája, mind pedig a felszabadítási teológia a tényleges helyzet elemzéséből indul ki. Ebben rejlik a fő különbség az ún. európai teológiával szemben. Nem principiumokból próbálják levezetni, hogy mit tegyen a nép. A dél-amerikai teológiák nem a dogmákból, nem a szentírási szövegekből indulnak ki, hanem a konkrét szituációból. Természetesen a hittel átélt, vagyis a Szentírás, az egyházi dokumentumok és hitünk dogmáiból éltetett népi helyzetből. Ez feltételezi, hogy a nép életében (kultútárában és történelmében) valamint a teológus szívében, eszében valamiképpen már gyökeret vertek ezek a szentírási, dogmatikai és erkölcstani elvek, igazságok. Ki kell tehát fejteni és ki kell teljesíteni őket. Ennél a kifejtésnél, s főleg az elvont elemzéseknél a felszabadítási teológia mindenekelőtt — egyes szerzőknél pedig kizárólag is — szociológiai és politikai, mégpedig marxista kategóriákat alkalmaz. A népi vallásosság teológiája itt is 51
