Szolgálat 65. (1985)

Halottaink - Hitter József S. J. (Dr. J. K.)

a központba látogató papokat is szóhoz juttatja, közreműködésükkel szerez élményt növendékeinek. — Tanári évei alatt is tartja a kapcsolatot az egyházmegyével: trí- duumok, búcsúk keresett szónoka, aki — amennyiben intézeti kötelességei engedik — felkeresi a legeldugottabb falut is, hogy megvigye az örömhírt. Híres volt arról, hogy vendégszereplésein nem fogadott el anyagi ellenszolgáltatást, legfeljebb a búcsú­beszédeken egy liter pálinkát. A fiatal papság — korosztálya részére — külön lelki- gyakorlatokat szervezett. Nem egyházi okokból kellett a szemináriumot más munkával felcserélnie 1980 őszén, amikor Gyergyóalfaluba kerül. Itt csak egy évet tölt. Ez volt tulajdonképpen első plébániája. Amire minket a szemináriumban tanított, azt most be is mutatta. Szívéhez nőtt a község, s ő is híveié lett. Amikor megüresedett a székely­udvarhelyi plébánia — hagyományos főesperesi hely —, ő lett a segédpüspöknek ki­nevezett plébános utóda. Két és fél évig, haláláig, dolgozott itt, ellátva a főesperesi teendőket is, bár a kinevezést erre nem kaphatta meg. A Szolgálatban (27 sz.) ő ismertette a csíksomlyói kegyhely történetét, ahol a szé­kely nép szíve dobog. — Én is azzal köszönök el tőle, amit egyik koszorújának szalag­ján olvastam a temetőben: „Imádkozz értünk!“ Confrater HITTER JÓZSEF S. J. (1903—1984) Jómódú és vallásos családból származott. Még egy testvére lett szerzetespap, egy másik pedig egyházmegyés. Apja Károlyi Imre gróf birtokán volt jószágigazgató. Gimnáziuma teniszbajnokságát mandulagyulladással játsza végig. A következmény: szívburokgyulladás. Érettségi ágyban. Egy év után veszik csak fel az érdi noviciátusba. A szegedi filozófián (többedmagával) tüdóbajt kap. (gy már 32 éves, amikor pappá szentelik Innsbruckban. Első beosztása: segít az Eucharisztikus Kongresszus előkészí­tésében. Spirituális a rendi főiskolán (Kassa, 1939—43); átkerül Szatmárnémetibe (43—44), majd Pécsre (kongregációs prézes 45—47). Spirituális Chieriben (Olasz­ország). Lelkigyakorlatokat ad a kanadai Guelph-ben. Közben tartományfőnöki titkár (47—48 és 50—53). öregotthon lelkésze 9 éven keresztül Münchenben, majd Kanadá­ban (ahol az ottani öregotthon létrejöttében sok érdemet szerzett). Végső, rákos be­tegségét megadással, Istenbe vetett bizalommal viselte. Erős befolyást gyakorolt a rendi fiatalságra, lelkigyakorlatai révén papokra és világi hivőkre is. Iródalmilag legmaradandóbb alkotása Szent Ignác Lelkigyakorlatos Könyvé­nek spanyol eredetiből való fordítása és magyarázata. Két kis füzettel ajándékozta meg a Szolgálat olvasóit: Köszöntlek szép mai nap!, és Halál — Szenvedés. Már nagybe­tegen fordította le M. Lucelle Duchaíne művét: Hiszek Isten szeretetében. Egyik közeli munkatársa így jellemzi: Kilenc év alatt megtanultam szeretni és nagyrabecsülni, mint embert, papot és szerzetest. Két érdekesség domborodik ki egyéniségében. Az egyik: az egész ember a Duna-lnn-llz torkolatára emlékeztet Passaunál. A földcsúcsról nézve hosszan követ­hető a három folyó színeződése egy mederben. Ugyanígy, P. Hitternél a három lénye­ges összetevő: az alaptermészet, a szülői ház és a szentignáci szellem élesen meg­tartotta külön jellegét. Nem olvadtak egymásba. Alaptermészetül Istentől nagyon korrekt, becsületes jellemet kapott. A kimondott szó, a vállalt feladat számára szent volt. Alaposságra való hajlamát is tőle kapta. Rendező és spekulatív elme, akit élvezet volt hallgatni meditációiban és konferenciái­ban. Mindig gondosan készült. Remekül egyensúlyozta az értelem és az érzelem sze­repét; nem volt száraz, de érzelgős se. Tudása, tárgyilagossága mellett, ízes, jó hu­mora és igen kedves, finom érzelmi világa is volt, bár az utóbbit igyekezett véka alá rejteni. 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom