Szolgálat 64. (1984)

Tanulmányok - Belon Gellért: Ószövetség, Újszövetség

forgószél közepette szól az Isten. A kereszt látványossága jöhetne szóba, de ez valójában egy szegény galileai vándortanító kivégzése volt. Tehát az emberi látványosságok legkevésbé vonzó jelensége. A meghirdetése sem történt dörgő égi hangon, ünnepélyes keretek között, mint a törvény felolvasása az összehívott nép előtt. Egyszerű megtérésre való felhívás és az evangéliumi hitre való felszólítás volt (Mk 1,14). És folytatódik az éj csendjében, Nikodé- mus felé hangzó kijelentésekben: „Bizony, bizony mondom neked, ha valaki újra nem születik, nem látja meg Isten országát“ (Jn 3,3). Ennek az országnak alapigazsága: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örökké éljen“ (Jn 3,16). Ez a szeretetböl kiömlő vér nemcsak eltörli a bűnt (Ef 1,7), hanem új életet is ad (Róm 5,9). „A keresztség által ugyanis - mondja Isten szent Pálnál - vele együtt a halálba temetkeztünk ... hogy mi is új életet éljünk. Ha ugyanis halálának hasonlósága által egybenőttünk vele, akkor feltámadásában is úgy leszünk ... Ezért úgy tekintsétek ti is magatokat, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek Krisztus Jézusban, a mi Urunkban“ (Róm 6,4.5.11).

Ez a Krisztus Jézusban való élet nem más, mint az, amelyről el lehet mondani: „Jézus élete is megnyilvánuljon testünkön“ (2Kor 4,10). A keresztény ember nemcsak felebarátjában látja a köztünk járó Krisztust (Mt 25,35-45), hanem saját maga is Krisztusra akar hasonlítani, törekszik úgy gondolkodni és cselekedni, ahogy Krisztus tette. Számára Krisztus a mérce: „Példát adtam nektek — mondja az utolsó vacsorán: Amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek. Bizony, mondom nektek: Nem nagyobb a szolga uránál, sem a küldött küldőjénél. Boldogok vagytok, ha megértitek ezt és így is tesztek“ (Jn 13,15-17). És már korábban: „Nem különb a tanítvány mesterénél, mert ha eléri tökéletességét, olyan lesz, mint a mestere“ (Lk 6,40).

Ezt a krisztusi hasonlóságot elérjük Jézus törvényeiben és tanácsaiban. A Hegyi Beszéd elején elsorolja a boldogságokat, amelyekben kér, hogy szegények, szelídek, sírók, irgalmasok és az igazságra éhezők legyünk a tiszta szív munkálásával, a békesség szerzésével és az üldözöttség vállalásával (Mt 5). Felebaráti szeretetünk se méricskélés legyen, amikor annyit adok, amennyit kapok. Ez esetben „mi többet tesztek? — kérdi Jézus —. Nem így tesznek a pogányok is?“ (Mt 5,47) A szeretetet előlegező és visszavárás nélkül kölcsönző (Lk 6,34) formában szeretné látni tőlünk. Sőt biztat, hogy merjünk rálicitálni még ellenségeink erőszakos követeléseire is (Mt 5,41). Jézus szeretetének új parancsát adja: „Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek egymást ti is“ (Jn 13,35). Ennek mértéke az élet odaáldozása (Jn 15,13).

Ebben a krisztusi hasonlóságban eltűnnek az emberi gátak és határok. „Mindannyian, kik megkeresztelkedtetek Krisztusra, Krisztust öltöttétek magatokra. Nincs többé zsidó vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi vagy nő, mert ti mindnyájan egy személy vagytok Krisztus Jézusban“ (Gál 3,27-28). Krisz15