Szolgálat 64. (1984)

Tanulmányok - Belon Gellért: Ószövetség, Újszövetség

forgószél közepette szól az Isten. A kereszt látványossága jöhetne szóba, de ez valójában egy szegény galileai vándortanító kivégzése volt. Tehát az em­beri látványosságok legkevésbé vonzó jelensége. A meghirdetése sem történt dörgő égi hangon, ünnepélyes keretek között, mint a törvény felolvasása az összehívott nép előtt. Egyszerű megtérésre való felhívás és az evangéliumi hitre való felszólítás volt (Mk 1,14). És folytatódik az éj csendjében, Nikodé- mus felé hangzó kijelentésekben: „Bizony, bizony mondom neked, ha valaki újra nem születik, nem látja meg Isten országát“ (Jn 3,3). Ennek az országnak alapigazsága: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örökké éljen“ (Jn 3,16). Ez a szeretetböl kiömlő vér nemcsak eltörli a bűnt (Ef 1,7), hanem új életet is ad (Róm 5,9). „A keresztség által ugyanis - mondja Isten szent Pálnál - vele együtt a halálba temetkeztünk ... hogy mi is új életet éljünk. Ha ugyanis halálá­nak hasonlósága által egybenőttünk vele, akkor feltámadásában is úgy leszünk ... Ezért úgy tekintsétek ti is magatokat, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek Krisztus Jézusban, a mi Urunkban“ (Róm 6,4.5.11). Ez a Krisztus Jézusban való élet nem más, mint az, amelyről el lehet mon­dani: „Jézus élete is megnyilvánuljon testünkön“ (2Kor 4,10). A keresztény em­ber nemcsak felebarátjában látja a köztünk járó Krisztust (Mt 25,35-45), hanem saját maga is Krisztusra akar hasonlítani, törekszik úgy gondolkodni és csele­kedni, ahogy Krisztus tette. Számára Krisztus a mérce: „Példát adtam nektek — mondja az utolsó vacsorán: Amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek. Bizony, mondom nektek: Nem nagyobb a szolga uránál, sem a küldött küldőjénél. Bol­dogok vagytok, ha megértitek ezt és így is tesztek“ (Jn 13,15-17). És már koráb­ban: „Nem különb a tanítvány mesterénél, mert ha eléri tökéletességét, olyan lesz, mint a mestere“ (Lk 6,40). Ezt a krisztusi hasonlóságot elérjük Jézus törvényeiben és tanácsaiban. A Hegyi Beszéd elején elsorolja a boldogságokat, amelyekben kér, hogy szegé­nyek, szelídek, sírók, irgalmasok és az igazságra éhezők legyünk a tiszta szív munkálásával, a békesség szerzésével és az üldözöttség vállalásával (Mt 5). Felebaráti szeretetünk se méricskélés legyen, amikor annyit adok, amennyit kapok. Ez esetben „mi többet tesztek? — kérdi Jézus —. Nem így tesznek a pogányok is?“ (Mt 5,47) A szeretetet előlegező és visszavárás nélkül kölcsönző (Lk 6,34) formában szeretné látni tőlünk. Sőt biztat, hogy merjünk rálicitálni még ellenségeink erőszakos követeléseire is (Mt 5,41). Jézus szeretetének új parancsát adja: „Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek egymást ti is“ (Jn 13,35). Ennek mértéke az élet odaáldozása (Jn 15,13). Ebben a krisztusi hasonlóságban eltűnnek az emberi gátak és határok. „Mindannyian, kik megkeresztelkedtetek Krisztusra, Krisztust öltöttétek maga­tokra. Nincs többé zsidó vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi vagy nő, mert ti mindnyájan egy személy vagytok Krisztus Jézusban“ (Gál 3,27-28). Krisz­15

Next

/
Oldalképek
Tartalom