Szolgálat 63. (1984)

Az egyház szava - „Nyíljatok meg Krisztus Lelkének“ (Homília Luzernben)

A megváltás valósága a Lélek jelenlétében válik nyilvánvalóvá: az igazság Lelkében, aki rábizonyítja a hazugságot a világra; a vigasztalás Lelkében, aki­nek erejében Krisztus állandóan hirdeti az örömhírt a szegényeknek, reményt nyújt azoknak, akiknek méltóságát megvetették, és nem látnak többé jövőt maguk előtt. Isten Lelke megszabadítja az embert a bűn rabságából, az önke­reső gondolatok és törekvések fojtogatásából. Elvezet az emberi szabadság jó és üdvösséges használatához. Krisztus Lelke ma is megnyitja a vakok sze­mét, hogy lássák az élet igazi értékeit, Isten jelenlétét és működését a terem­tésben és a történelem folyásában. Erőt és bizalmat nyújt a megtörteknek, főleg a hitükért szenvedőknek és üldözötteknek. Krisztus az ő Lelkének munkálkodá­sa által folytatja „az Úr kegyelmi évét“, az Istennel való szövetség és barátság kegyelmének évét az életben és az emberi történelemben. 6. A Léleknek ebben az emberek közötti működésében folytatódik Krisztus messiási küldetése. így hirdeti és építi a világon Isten országát, az igazság és a szeretet, az igazságosság és a béke országát. Ezzel egyúttal „gyengeségünk­ben segítségünkre [is] siet a Lélek“ (Róm 8,26), ahogy a római levél mondja. Segítsége belülről ragadja meg az embert, és mindenekelőtt új erőt ad arra, hogy imádkozzék: Ha nem tudjuk, hogyan kell helyesen imádkozni, „a Lélek maga jár közben értünk“ (Róm 8,26). Maga Isten siet gyengeségünk segítségé­re, és Lelke által teljességre viszi azt, amit mi csak töredékesen és tökéletle­nül kezdünk. Dadogó imánk így az isteni Lélek örök imádásába kebeleződik be, és birtokolja a meghallgattatás ígéretét. Ez a Szentlélek erejében mondott ima hoz reményt a világba, amelyik tele van szorongással, és az értékek el­vesztése fenyegeti. Ennek van ereje, hogy megváltoztassa ezt a világot! A teremtés napján az ember megkapta a feladatot, hogy az egész látható világot, s mindenekelőtt a földet „keze munkájával“ átalakítsa (vö. Tér 1,28). Ma az ember szorongva tekint munkája gyümölcseire: Hová jutott a látható világ átalakításával? Milyen jövő vár bolygónkra? Ennek a bizonytalanságnak és veszélynek láttán gondolkodjunk el újból az ima hatalmáról! Az Úr feladatul adta az embernek az imát, hogy szívéből ki­indulva alakítsa át a világot; hogy a Szentiélekben formálja át; hogy emberibbé tegye; hogy Krisztussal fölépítse benne az Isten országát. Nekünk keresztények­nek mindenekelőtt az imában rejlik az erőnk, ott forrásozik reményünk. így mint ennek az istentiszteletnek kegyelmét és ajándékát azt kérem szá­motokra, amiért egykor Pál apostol könyörgött a római hívők számára: „Töltsön el benneteket a reménység Istene teljes örömmel és békével a hitben, hogy a Szentlélek erejével bővelkedjetek a reményben“ (Róm 15,13). És hozzáfűzöm: „hogy gazdagok legyetek Istenben, s így hitetek és reményetek gazdagságából másokat megajándékozhassatok a Szentlélek erejében.“ Amen. 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom