Szolgálat 61. (1984)
Könyvszemle - Képes Biblia (Hegyi Gy.)
ságát, Isten felé való tájolódását, amely aztán az Istenemberben, Jézus Krisztusban éri el csúcspontját. Isten végső szava, teljes önkifejeződése Jézus Krisztus. Rahner „rendszerét“ (ha lehet annak nevezni) nem érthetjük meg transzcendentális antropológiája nélkül. Főcélja ez: kimutatni, hogy az ember, az értelmes és szabad szellem beteljesedése csakis Istenben lehetséges, vagyis az ember, aki Isten képmása (imago Dei), és ezért „képes Istenre“ (capax Dei), lényegileg, alapvetően, létét meghatározó módon Istenhez rendelt lény. Maréchal és Blondel filozófiája húzódik meg e látásmód mögött. Akár a krisztológia, az egyháztan, a szentségek, akár a „névtelen keresztények“ stb. problematikájáról van szó, Rahner mindig transzcendentális módszerét alkalmazza. Egyesek szemére vetették, hogy túlságosan elhanyagolja az üdvösségtörténetet (Szentírást) és a pozitív teológiát (egyházatyák és régi teológusok). Rahner tudatában van annak, hogy exegétikai utalásai talán hiányosak. Ami a „pozitív teológia“ hiányát illeti: ez a kifogás csak részben igaz, hiszen korábban feldolgozott bizonyos teológiatörténeti kérdéseket, így a penitencia történetét. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy az egyes diszciplínák képviselőinek együtt kell működniük. Ö maga erre példát adott, amikor W. Thüsinggel, az exegétával dialogizálva felvázolta egy mai krisztológia körvonalait. Mindenesetre az eszmék zűrzavarában (amely a teológiában is érvényesül) Rahner műve biztos támpontokat ad a tájékozódáshoz; ökumenikus jelentősége is vitathatatlan. Egyik legjelentősebb mai kísérlet az „intellectus fidei", a hit korszerű megértése irányában. Szabó Ferenc Képes Biblia. Ford. Dr. Edelényi István. Szent István Társulat, Budapest 1983, I. k. 593, II. k. 466 o. Új színnel gazdagodott a magyar Biblia-kiadások sora, amikor a Szent István Társulat kiadta az olasz Paulinus kiadónál megjelent népszerűsítő Képes Bibliát. A kiadás jónéhány előnye: Hazai kiadó gondozásában, hazai igényű olvasóközönséget tartva szem előtt esett a választás erre a feldolgozásra. Eddig csak a jugoszláviai képes biblia állt ilyen téren többé-kevésbé rendelkezésre. Nyomdatechnikai szempontból jó érzékkel választották meg a betűtípust. Az ún. öregbetűs nyomtatványokat juttatja eszünkbe. így jól olvasható betűkkel áll előttünk a szöveg. A fordítás nagyszerűen sikerült. Olvasmányos, rövid mondatok, jól tagolt stílus. Talán kérdezhetnénk, szerencsés volt-e a bibliai nevek egy részének eredetiben való meghagyása a szövegben? Igaz, van egy ügyes lista mellékelve a magyar nevekkel. Esetleg fordítva kellett volna. Mindenképpen előny, hogy a legfontosabb szövegeket a legújabb kiadású bibliából hozza. Beleszövi a társadalmi, történelmi, földrajzi hátteret is, nem mellőzve természetesen a vallási, erkölcsi következtetéseket sem. Ezek megfogalmazása is mintaszerű. Szinte ünnepélyesen csengenek nemcsak a bibliai szövegek, de a következtetések is. Aki kézbe veszi és olvassa is ezt a könyvet, az bizonyos fokig enciklopédikus ismeretekre tehet szert. Nemcsak a dőlt betűs kiemelések utalnak egy-egy igazságra vagy fontosabb részletre, hanem a színes lapok is kiemelik a közölt eseményeket, tanításokat. Pl. a Kain— Ábel eseménysorozat rózsaszín-lilás lapon. A mondanivalót a színek is aláhúzzák! „Kihívta a mezőre és megölte.“ A lapon vészesen kong a történet; következményei: engedetlenség . . . borzalommá vált. . . erőszakos, véres halál ... az ember ember ellen harcol ... elfordította arcát... félt. .. remegett. A könyv más részein is megtalálható ez az összhang a szöveg és a színek között. Megkérdezhetjük: a mai mindinkább hiányos vallási képzés és a biblia gyér ismerete mellett nem kellene-e még inkább csökkenteni a figuratív ábrázolás helyében olykor megjelenő elvont illusztrációkat jelenetekre, eseményekre? A képanyag mindenesetre gazdag, változatos. Itt-ott nem kielégítő. Pl. a tíz poklos meggyógyításánál egy elsikkadt! Hozza a kánai menyegzőt színesen, harsogón, de nincs sem kép, sem szöveg az 89
