Szolgálat 61. (1984)
Tanulmányok - Lelóczky Gyula: Megbocsátani? Miért?
Isten, akárcsak Máténál az áldozatot (vő. Mt 5,23-24), az imát csak úgy fogadja el, ha előbb kiengesztelődünk embertársainkkal: „Amikor imádkozni készültök, bocsássatok meg, ha nehezteltek valakire, hogy mennyei Atyátok is megbocsássa bűneiteket“ (Mk 11,25). A szigorú Jakab felszólítása az evangéliumok visszhangja: „Az ítélet irgalmatlanul lesújt arra, aki nem irgalmas. Ám az irgalom győzelmet arat az ítélet fölött“ (Jak 2,12-13). A megbocsátás és az ellenségszeretet kérdése a keresztény életnek nem valahol a peremén foglal helyet, hanem központi problémája: amint a keresztény ember egész egzisztenciája Isten irgalmára épül, ugyanúgy embertársához való viszonya is csak a megbocsátás alapjain nyugodva lehet tartós, őszinte, igazán emberi. Nincsen autentikus keresztény élet a megbocsátás gyakorlása nélkül. 7 Joe, a pennsylvaniai farmer épp befejezte a fejést, amikor valaki meghozta neki a hírt: Nelsont, három fia közül a legfiatalabbat baleset érte. Az iskolabuszról leszállva ment át az úton, s egy a busz mögül hirtelen elóugró autó elütötte. A New York-i rendszámú kocsiban turista házaspár ült. A kisfiú belehalt sérüléseibe. A szülőkben a fájdalom mellett egyre nőtt a harag. Mint kiderült, a kocsit egy new york-i rendőr vezette: neki igazán tudnia kellett volna a szabályt, hogy ha egy iskolabusz megáll, mögötte minden más autónak is meg kell állnia. A bírósági tárgyalást három hónappal későbbre tűzték ki. A szomszédok, de még az iskola vezetői is biztatták Joe-t és feleségét, emeljenek vádat a rendőr ellen gyilkosság címén. Egy este a biztosító társaság hivatalnoka kereste fel Joe-ékat, hogy a baleset részleteit kiderítse. Futólag említette, hogy járt a rendőrcsaládnál is, s hogy azok mennyire össze vannak törve a kisfiú halála miatt. Talán csak a pillanat ötlete volt: Joe felesége megkérdezte, találkozhatnának-e a házaspárral. A hivatalnok megígérte, hogy közvetíti a meghívást. A látogatásra csakugyan sor került. A beszélgetés nehezen indult, de aztán fokozatosan kezdett kialakulni Joe és felesége előtt a rendőr házaspár helyzete. A férfi nyolcéves rendőri karrierje kettétört, s mióta az újságok közölték az esetet, a szomszédok miatt még az otthonukban sem mernek lakni, az asszony szüleihez költöztek. A látogatás után Joe úgy érezte, a rendőr is inkább áldozat, mint gyilkos. A tárgyaláson nem emelt vádat ellene, s a két család azután is fenntartotta a kapcsolatot egymással. Emberek között, akik közé valami vélt vagy valódi sérelem került, a hallgatás, nem-szólás, egymás társaságának kerülése a lehető legkárosabb viselkedésmód. A lelki-fizikai távolság a haragvó ember tudatában a másikból, az egyszerű, gyarló emberből valóságos szörnyeteget varázsol, amely egyre nó, egyre gonoszabbá, ördögibbé lesz, tette egyre megbocsáthatatlanabbá válik. Míg ha az „ellenséggel“ normális emberi kapcsolatot tártok, észreveszem, hogy ő is csak egyszerű szenvedő ember, aki szeretetre szomjas és megértésre vágyik, s ez könnyebbé teszi számomra a megbocsátást. A nem-beszélek-veled, 34
