Szolgálat 59. (1983)
Tanulmányok - Mihályi Gilbert: A vasárnap megszentelése pap nélkül
Mihályi Gilbert A VASÁRNAP MEGSZENTELÉSE PAP NÉLKÜL A vasárnap megszentelése pap nélkül a távoli földrészeken levő missziókban mindig probléma volt, de ismeretlen maradt itt a mi nyugati világunkban. Manapság azonban az általános szekularizáció következtében, aminek egyik súlyos hatása éppen a papi hivatás megcsökkenése, többé nem távoli és idegen probléma. Igen sok helyen a lelkipásztori szolgálatnak számolnia kell vele, és egyben a megoldás lehetőségeit keresnie. Ezért foglalkozunk mi is vele. A VASÁRNAP KÖZPONTISÁGA Miért éppen a vasárnap megszenteléséről beszélünk? Miért nem mondjuk szerdára vagy péntekre összpontosul a keresztény figyelem? Azért, mert a vasárnap a többi nap közül kezdettől fogva kiemelkedik. Ennek az a magyarázata, hogy a feltámadás napja, ahogy az evangéliumok tanúsítják (Mt 28,1; Mk 16,9; Lk 24,1 és Jn 20,1,19). Szent János a Jelenések könyvében (1,10) pedig az „Úr Napjá“-nak nevezi. Az „Úr“ a Szentírásban mindig a megfeszített, feltámadt és megdicsőült Krisztust, mint az isteni hatalom teljes birtoklóját jelenti. Tehát a vasárnap a heti húsvét ünnepe, a megváltás, az újjáteremtés napja. Az első keresztények méltán nevezték a „hét első napjá“-nak (1Kor 16,2 és ApCsel 20,7). A vasárnap húsvéti jellege nyilvánvaló. A vasárnap tehát az ősi, eredeti, sajátságosán keresztény ünnepnap. Nem megkeresztelt szombat, mert nem az ószövetségi szombatból fejlődött ki. Gyökeresen keresztény, mert Krisztus húsvétja, az üdvösségtörténet központi, döntő eseménye a forrása. Nem másolás, nem utánzás, nem átvétel, nem hosszú évtizedek vagy évszázadok fejleménye, hanem mint a heti húsvét keresztény újdonság. Még nem volt évi Húsvét, még nem volt Karácsony, de már volt vasárnap. AZ EUKARISZTIA ÜNNEPLÉSE VASÁRNAP A HELYI EGYHÁZ LEGŐSIBB GYAKORLATA ÉS AZONOSSÁGA Isten Krisztusban közvetített hívásával gyűjti össze népét. Az Egyház szolgálatával továbbított hívásra a hit az emberi válasz. Ebből a hívásból és elfogadásból nő ki a keresztény gyülekezet, a Krisztus-közösség, vagyis a helyi egyház. Isten népének ezt a mély teológiai valóságát jelenti ki régi misekezdő egyházi énekünk: „Egybegyűltünk ó nagy Isten ..Mivel pedig a vasárnap kiemelkedett a többi napból, nem csoda, hogy Jézus követőinek, az első keresztényeknek ez lett a gyülekezési napja. A keresztények érezték, hogy igazi Krisztus-hivő csak az lehet, aki cselekvő tagja a hitközösség gyülekezetének, mert ez alkotja Isten népét, a helyi egyházat. így lett a vasárnapi gyülekezet a keresztény élet éltető eseménye és az Egyház egyik alapvető jellege. 19
