Szolgálat 58. (1983)

Eszmék és események - Az új egyházi törvénykönyv (Őrsy László)

II. könyv: Isten népe (543 kánon). Mintája az Egyházról szóló zsinati konsti- túció, a Lumen Gentium. Meghatározza a keresztények általános jogait és kötelességeit. Külön rész foglalkozik a világiak jogi helyzetével; ez sokat javult. Azután következnek az alkotmányi törvények: a pápa és a püspökök, az egyetemes egyház és a helyi egyházak közti viszony. A püspöki testület és a helyi egyházak jogi helyzete, a Zsinat világos hatásaként, most szilárdabb, mint az első kódexben volt. Jelentős szerepet ad a különféle szintű új kollegiális testületeknek is, amilyenek pl. a római püspöki szinódus az egyetemes egyházban és a papi szenátusok az egyházmegyékben, bár mindezek tanácsadó szervek maradnak. Kiemeli a leikipásztori tanácsok jelentőségét, de nem teszi őket mindenütt kötelezővé. Ugyanitt található az „Istennek szentelt élet intézményeinek“ (szerzetesek, világi intézmények, társulatok) törvénye. Mind nagyobb szabadságot kapnak életmódjuk meghatározásában, szerkezetük egyszerűsödik. Viszont működésüknek be kell illeszkednie az egyházmegye életébe, munkájuk a püspök felügyelete alá tartozik.

III. könyv: Az Egyház tanítói küldetése. Rövid, de súlyos fejezet 87 kánonnal. Az igehirdetői, hitoktatói, misszionárius tevékenység törvényeit tartalmazza. Egy fejezet szól az iskolákról, a legalsóbbtól a legmagasabbig. Hangsúlyozza a modern tömegtájékoztatási eszközök használatának jelentőségét. Világosan elismeri, hogy minden kereszténynek joga van hirdetni az evangéliumot, de ugyanakkor növeli a helyi püspök ellenőrző szerepét.

IV. könyv: Az Egyház megszentelő küldetése (420 kánon). Sok dologban megerősíti a különféle zsinati és zsinat utáni szabályokat a szentségek kiszolgáltatását és más vallásgyakorlatokat illetően. Sok fölemelőt tartalmaz a közösségre nézve. Az új házassági törvény sokkal emberiesebb, mint elődje, bár megmaradt néhány elavult, szükségtelen és merev szabály.

V. könyv: Az Egyház anyagi javai. 57 kánonból álló rövid rész; előírásai elég tágak helyi alkalmazásra.

VI. könyv: Egyházi büntetések. Ez is rövid (89 kánon). A büntetőjog egyházi megfelelője. Olvasása közben csodálattal látjuk, mennyit haladt az Egyház könyörületben és részvétben az utóbbi évtizedek folyamán, nem is beszélve az inkvizíció idejéről! A büntethető „vétségek“ száma jelentősen csökkent, a büntetések egyszerűsödtek. De megmaradt néhány kivételes esetre a kiközösítés régi intézménye.

VII. könyv: Perjog. Hosszú (353 kánon), sok technikai részletet tartalmaz. De azért egyszerűbb, mint az első kódex volt.

Egészében nézve elmondhatjuk, hogy a régi és az új kódex között vannak különbségek és vannak hasonlóságok. Különbségek: A kánonok száma 2414-ről 1752-re csökkent. Kevesebb törvény annyit jelent, hogy a közösség nagyobb szabadságot élvezhet. Struktúrák egyszerűsödtek; sok előírás és tilalom megszűnt.

Mindenütt világos a II. Vatikáni Zsinat hatása. A könyvnek és fejezeteknek már a címe is mutatja, hogy a jelenlegi törvények gyökere a zsinat teológiájá68