Szolgálat 58. (1983)
Eszmék és események - Az új egyházi törvénykönyv (Őrsy László)
szabad elfelednünk, hogy a jelen pillanatban igen nagy erőfeszítések folynak diplomáciai vonalon a problémák demokratikus, dialóguson keresztül való megoldására, a Nicaragua és Honduras közötti háborús veszély elhárítására. Nem lehet ezt legalább részben a Pápa év eleji békeszózatának és itteni útmutatásainak betudni, amelyekkel a problémák megoldásának ezt az útját hangsúlyozta? Meg kell azonban említenem egy nagyon fontos eredményt, és teszem ezt örömmel. A Pápa útja elsősorban apostoli út volt. Mindenekelőtt tehát testvéreinek a hitben való megerősítésére törekedett. És erre nagy szükség is van, főleg ha szem előtt tartjuk az ezekben az országokban, de az egész dél-amerikai kontinensen is tapasztalható fájdalmas tényt: a legkülönbözőbb szektáknak a katolikus tömegek közé való egyre erősebb betörését, ami a hívek ezreinek az Egyháztól való elszakadását jelenti. És ezenkívül is, különböző okokból, igen sok hivő távol él a szentségektől, csak névleg tartozik az Egyházhoz. A Pápa látogatása valóságos népmisszió volt. Tömegek lelkét rázta fel, lelkiismereteket mozgatott meg. A szentségektől hosszú-hosszú idő óta távol állók keresték és keresik fel a gyóntatószéket, hisz a Szentatya beszédeinek egyik központi gondolata éppen a megújulás, a bűnbánat, a kibékülés volt, amit most a szentév vihet tovább. Az Egyháztól elszakadtak közül is igen sokan találták meg a visszavezető utat. Papoktól hallom és a gyóntatószékben magam is tanúja vagyok ennek a lelki megújulásnak, Istennel való kibékülésnek, új életindulásnak. Indítóokul a Pápa jövetelét, szavait, személyét említik. Egy orvos gyónt nálam negyven év után, és így magyarázta: amint a Pápát láttam és hallottam, tudtam, hogy rendbe kell hoznom az életemet. Nem lehet lemérni, de nem is lehet eléggé értékelni a kegyelemnek ezt a csodás működését. És ha sokak munkájával, őszinte erőfeszítésével, imával és áldozattal tovább sikerül vinni és megerősíteni ezt a kegyelmi áradatot, akkor csak hála és öröm tölthet el minket az Úr iránt, aki helytartóján keresztül készíti elő a lelkeknek ezt a megújulását. És ha ez tovább folyik, egyre jobban terjed, nem lehet-e a benső átalakulástól külső eredményeket, békésebb, emberibb, keresztényebb életet is várni magukban az országokban és egymás közötti kapcsolataikban? Adja Isten, hogy így legyen. Kada Lajos AZ ÚJ EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYVRÓL Ha egy beavatatlan fölüti az új egyházi törvénykönyvet, és azt olvassa a 16. kánonban: „a törvények hiteles értelmezése a törvényhozónak van fenntartva“, könnyen azt a következtetést vonja le, hogy a katolikus egyház erősen központosított szervezet, amiben még a jogi rendszer fejlődése is a törvény66
