Szolgálat 57. (1983)
Tanulmányok - Rácz Imre: Kereső fiatalok
TANULMÁNYOK Rácz Imre KERESŐ FIATALOK 1. Mit értünk a „fiatalok“ fogalmán Az „ifjúság", vagy ma használatosabb szóval a „fiatalok" fogalom időbeli dimenziója eléggé világos. Kisebb határeltolódásoktól eltekintve a kötelező iskolai oktatás befejezésétől a családalapításig terjedő időt szoktuk rajta érteni. Ha azonban a dolog tartalmi dimenzióját vizsgáljuk, bonyolultabbá válik minden. A fiatalságot rendszerint a fejlődés idejének tekintjük. Életünk azon fázisának, amelyben még nem lehet szó a „kész emberről". De mikor mondhatjuk magunkat késznek, befejezettnek? Keresztény teológiánk még a visio beatificát sem tartja tétlen karosszékben ülésnek. „A jó pap holtig tanul“ közmondás is arra utal, hogy nem szégyen ősz vagy kopasz fejjel sem a keresőkhöz, a nem mindennel megelégedettekhez tartozni. Mai fogalmi megítélésünket sokszor eltorzítja az a tény, hogy rendszerint radikális kisebbségek vindikálják maguknak az ifjúság képviseletének jogát, és mennek sokszor irracionális követeléseikkel az utcára. Zürichben az egyik utóbbi tüntetésen a következő jelszavak is elhangzottak: „Le a sarki jéggel, szabadságot Grönlandnak!" és „Le az Alpokkal, szabad kilátást a Középtengerre!“. Természetesen őrizkednünk kell egy másik tévedéstől is: hogy kritika nélkül mindig azt a megmozdulást tartsuk jellemzőnek, amely a mi elképzelésünknek felel meg. Az 1848-as fiatalok is nagyon különböző elbírálásban részesültek aszerint, hogy a bécsi császári palotából, vagy a budapesti nemzeti múzeum lépcsőiről ítélték meg őket. Az osztrák televízió 1982 december 9-én „Mit beiden Beinen fest in den Wolken" (Mindkét lábbal szilárdan a felhőkben) címmel filmet sugárzott ki. Éváról, a gimnazista lányról szól, aki környezetének, sőt magának is reménytelenül idegeire megy, terhére van, olyannyira, hogy mindent elutasít, s mint a tagadás szellemének megtestesülése jelenik meg az élet különböző vonalán. „Miért is születtem? Szívesebben ott maradtam volna, ahol azelőtt voltam" — foglalja össze életfilozófiáját. Éva „mindenre fütyül", neki mindegy, hogy mi is történik körülötte („mir ist alles Wurst“), eltaszítóan közömbös és érdektelen, egyszóval kilép az életből, mielőtt valóban megkezdte volna. 1982. október 6-án délután Bécsben barátságtalan, hűvös idő volt, szemerkélt az eső. A Stephansplatz nedves kövein mintegy 25 fiatal fiú és leány feküdt, 5
