Szolgálat 57. (1983)

Akiké a jövő

AKIKÉ A JÖVÖ

Elmélkedtünk már az életük delén járók problémáiról (53. sz.), számot szenteltünk az érett személyiségnek (56.). Mulasztás lenne, ha nem vizsgálnánk meg Isten előtt, milyen a viszonyunk azokhoz, akik a földkerekség lakosságának több mint felét teszik ki: a 30 év alattiakhoz. Köztük különlegesen fontos helyet foglalnak el a tizen- és huszonévesek, a fiatalság. „A fiatalok igen nagy jelentőségű befolyást gyakorolnak a mai társadalomban“ — hirdette már 20 évvel ezelőtt a II. Vatikáni Zsinat (Apostolicam actuositatem 12).

Kik is a fiatalok? Mi jellemzi a mai fiatalságot? Rácz Imre tanulmányának címe: Kereső fiatalok, irányt mutat a feleletre. Válaszát nemcsak elvontan könyvekből meríti. Tanítóképzői, főiskolai tanári működése mindennapos kapcsolatot jelent a fiatalsággal: köztük él. — Teleki Béla, gyakorló lelkipásztor és képzett pedagógus, a fiataloknak Krisztushoz való viszonyát vizsgálja. Csaknem ezer fiatal feleletét elemzi, ugyanakkor tanulmányozza az idevágó irodalmat is.

A helyzet tárgyilagos felvázolása minden kérdésnél fontos. Végső célunk mégsem a fiatalság arcélének kimerítő megrajzolása. Egyrészt tudjuk, hogy a „másikat“ — legyen az nép, személy, nem vagy generáció — sohasem szabad puszta tárggyá lefokozni. Az igazán emberi kapcsolatok felépítésénél egyformán jelentős mindkét érdekelt fél szerepének tudatosítása. A másikról alkotott véleményben benne van saját képünk is. Másrészt az utánunk következő nemzedék sok mindenben a mi magatartásunk gyümölcse. A fiatal azzal a világgal találja magát szembe, amit mi alkottunk meg. Még az űn. ifjúsági kultúra: zene, ruházat, szórakozás, művelődési lehetőségek nagy részét is a felnőttek készítik elő, illetve hasznosítják. A fiatal nem lesz nagykorúvá, ha személyesen állást nem foglal avval a világképpel szemben, amit az előző korosztály teremtett. Az állásfoglalás igenlést, tagadást, újabb formák teremtését eredményezheti.

A fiatalokról elmélkedve nyilatkozunk tehát hozzájuk való viszonyunkról, saját felfogásunkról, elgondolásainkról is. Van, aki elégedetlen, keserű képet rajzol róluk. Több mint háromezer éves babiloni cseréptáblán találták a feljegyzést: >yA mai fiatalság gyökerében romlott: rossz, istentelen, lusta. Soha többet nem lesz olyan, mint a régi ifjúság, és többé nem is sikerül neki kultúránkat megőrizni.“ Honnét tudhatta volna az akkori bölcs, hogy az újabb nemzedék éppen változtatásaival még magasabb kultúra fölépítését mozdítja elő? A szélsőséges elvetés

3