Szolgálat 57. (1983)
Halottaink - Farkas Sándor (Németh Károly)
Koporsóját aug. 10-én közel száz pap és igen nagy számú hivősereg kísérte körmenetben a prépostsági templomból a csornai Szent Antal-temető rendi sírkertjébe. Lelki- üdvéért a gyászmisét számos koncelebránssal együtt Fábián Árpád szombathelyi megyéspüspök végezte, holttestét pedig a sírnál Pataky Kornél győri megyéspüspök szentelte be. Temetési menetében sokan látták egy buzgó papi munkában eltöltött élet befejező diadalmenetét. A prépostsági templomban folytatta elődjének, Vályi Hugó bencés tanárnak temp- lomszépítö munkáját. Működése éveiben új padokat, új harangot, teljes központi fűtést kapott a templom. De még jobban átfűtötte az eukarisztikus Jézus iránti szeretet. Szentmiséjén hétköznap is 30—40 hivő járult a szentáldozáshoz. Hogy híveit a méltó részvételben segítse, a felajánlási könyörgésekhez s az áldozás utáni hálaadáshoz 2—3 perces elmélkedéseket készített az év minden napjára. Nem rajta múlt, hogy nyomtatásban ezideig még nem válhattak közkinccsé. A papok számára készült s a hivatások ébresztését szolgáló elmélkedései azonban megjelentek 1981-ben. („Akik Krisztus követségében járnak“ 278—335.) Szerzetesi egyszerűségben és igénytelenségben élt. A nap minden órájában készséggel állt híveinek és paptestvéreinek szolgálatára, akik közül többen lelkiatyjukat veszítették el benne. Templomáról az a hír járta, hogy a fél járás odajár gyónni. Több alkalommal kérték fel, hogy papok számára is tartson rekollekciót, lelkigyakorlatot. Papi életének hattyúdala volt az ez év júniusában Pannonhalmán a szombathelyi egyházmegye papsága számára tartott lelkigyakorlata. Ennek elmélkedéseiben a két apostolfejedelem lelkipásztori leveleinek alapján állította hallgatói elé a krisztusi lelki- pásztor alakját, az apostolok tanítását, Mécs László verseiből mesterien kiválasztott idézetekkel illusztrálva. Szerény lehetőségeihez mérten állott az őt felnevelő, majd befogadó rendi család szolgálatára is. Gondozta az elhunytak sírjait, szeretettel várta az élőket. A történelem viharában szétszóródott rendtársai vallották vendégszeretetéről: valahányszor Csornára jöttünk, mindig éreztük, hogy hazajöttünk. Adja meg az örök Pásztor, hogy az ő Szentséges Szívében és eukarisztikus rendje szentjeinek társaságában nyerje el az örök boldogságot. Confrater FARKAS SÁNDOR (1901—1982) Főpásztora, nagyszámú papság és a hívek 1982. máj. 27-én vettek tőle búcsút a novai temetőben. 48 évig, haláláig volt a plébánia lelkipásztora. Máj. 19-én a jó Isten váratlanul hívta magához. Szeretettel emlékezünk életútjára. Zalaegerszegen született 1901. febr. 8-án. Itt végezte a gimnáziumot. Életre szóló hatással voltak rá hittanárai: Géfin Gyula, Pehm József és Székely László, világi tanárai közül Marton Boldizsár, a későbbi Marcell atya. Szülei orvosi pályára szánták, ő azonban papnak készült. A teológiát Szombathelyen végezte. Mikes János főpásztora az első év után külföldi egyetemre akarta küldeni; de elöljárói azt ajánlották: ne küldje, inkább „alázatosságra fogják nevelni.“ Sokszor elmondta, hogy életében ekkor kezdődött az „alázatosságra nevelés", ami szinte mindvégig tartott. Mikes püspök 1924. jún. 22-én szentelte pappá. Első állomásként a sárvári polgári iskolákban hitoktató volt. Munkakörét szerette. Élete végéig szívesen, szeretettel és nagy türelemmel tudott tanítani! Újmisés buzgóságára jellemző volt, hogy ő kezdeményezte az irgalmas nővérek kápolnájában a reggel 6 órai szentmiséket. Egy év múlva főpásztora Kőszegre helyezte a Kelcz-Adelffy fiúnevelőintézetbe prefektusnak. Szívvel-lélekkel az intézetnek élt. Igazgatója, Németh Károly utódát látta benne. Csakhogy ezekben az években a szombathelyi egyházmegye zalai részében megindult a régi nagy plébániák felosztása. A szervező Pehm József zalaegerszegi apátplébános 1928-ban hozta létre a reszneki lelkészséget, s élére egykori növendékét, később plébániájának kispapját, Farkas Sándort választotta ki. öt évig volt az új lelkészség lelkipásztora, s példás hitéletet valósított meg, amiből még ma is élnek a 103
