Szolgálat 56. (1982)
Eszmék és események - A hamiltoni lelkigyakorlatos ház (S. M.)
adnak nekünk. Csak a szeretet tud megérteni és nevet adni, mert egy embert nem kívülről, hanem legbensőbb lényéből kiindulva kell sejtén átfogni. Mit érezhetett Mária, amikor észrevette, hogy Fia másokhoz hivatott, hogy túlnőtt rajta? ... Bizonyos tekintetben a szülőkkel és a nevelőkkel is így van: elkísérjük a gyermeket életútjának egy darabján, előkészítjük saját életére, azután nekik növekedniök kell, nekünk pedig csökkennünk. Ünnepeljük hálával és szeretettel a Karácsonyt. Karácsony a saját születésünkre emlékeztet bennünket, hiszen minket is létbe hívtak, mi is ígéretet hordozunk és nevet kaptunk. és a betlehemi Gyermekből áradó áldás sugárzik ránk és gyermekeinkre. Szőllősy Julianna A HAMILTONI LELKIGYAKORLATOS HÁZ Az első világháború utáni nehéz időkben, 1923-ban, a kanadai Regina érseke újságfelhívást tett közzé, hogy segítsék a magyar bevándorlókat anyagi és lelki szükségleteikben. Ez eljutott a röviddel azelőtt megalakult és éppen a misz- sziós munka tervével foglalkozó Szociális Testvérek Társaságának elöljárójához, Slachta Margithoz. A társaság a Prohászka püspök szociális eszméinek ihletésére 1908-ban alakult „kékek“ (ruhájuk után nevezték őket így) önálló ága („szürkék“) volt. Három önkéntes vállalkozó ment ki Kanadába. Egyikük volt Mária testvér, aki a lelkigyakorlatos ház és egy kicsit az egész kanadai magyarság anyja lett. Schwarz Mária 1880. júl. 17-én született Bécsben, sokgyermekes családból. Hálával emlegette mérnök édesapját, aki már akkor a „Rerum Novarum“ szociális enciklika olvasója és megvalósítója volt. Ebben a szellemben nőtt fel, úgyhogy már mint tanítónő napközit szervezett a dolgozó édesanyák gyermekei számára, a háború alatt pedig a frontszolgálatos és sebesült katonák érdekében működött. 1917. Péter-Pál napján lépett be a társulatba, két év múlva tett örökfogadalmat. Az óceánt átszelve egy időre az Egyesült Államokban, Buffalóban kötött ki. Itt angolul tanult, és a magyar Szent Erzsébet plébánián segédkezett. Az előkészületi évek, felváltva Kanadában és az USA-ban, 1932-ig tartottak. A hátralevő időt, hosszú életének több mint felét, egyfolytában Kanadában töltötte: előbb Reginában, majd Montrealban, végül pedig Ontario tartományban. Erőteljes részt vett a montreali Magyarok Nagyasszonya templom és plébánia építésének lelki-anyagi segítésében, megalapította a Szent Patrik-templomnál a „Barátság Házát“ a bevándorlóknak, és a Szent Család napközi otthont, amely áldásosán működött 1977-ig. Torontóban maguknak is állandó rendházat vettek a nővérek, és fáradhatatlan munkájukkal nagyban hozzájárultak a Szent Erzsébet templom megépüléséhez és magyar kézbe adásához (1948-ig a magyarok78
