Szolgálat 56. (1982)
Eszmék és események - A hamiltoni lelkigyakorlatos ház (S. M.)
nak ott angol lelkipásztoruk volt), a magyar iskola és hitoktatás megszervezéséhez. 1944-ben Hamiltonba került át. Itt a Szent István plébánia megalakulásában működött közre. Innét tett kirándulásokat Courtlandba, a dohányvidékre, ahol 1952-ben fölszentelhették a Szent László templomot. Ez volt az utolsó magyar plébániaalapítás és templomépítés, amiből az Úr fáradhatatlan szolgáló- leánya úgy kivette részét, mint senki más. De kilenc idegen nyelvű — angol, litván, portugál — templom és plébánia keletkezésénél is virrasztott: lelkigya- korlatos házukban otthont és tanácsot adott papjaiknak, míg a szervezés munkáját végezték. (Ezek egyikéből temették aztán.) Közben több helyen házi elöljáró volt, 1955—61 között pedig a Társaság egész kanadai részlegének vezetője. Tisztségében Kulcsár Rita, első kanadai magyar hivatásuk váltotta fel. Amikor Ryan hamiltoni püspök 1944-ben meghívta a testvéreket Hamiltonba, szándékában volt egy egyházmegyei lelkigyakorlatos ház alapítása is. Azok nagy örömmel fogadták a tervet, hiszen a társaság egyik jellemvonása a Szentlélek Isten különös tisztelete, már pedig a lelkigyakorlat „a Lélek műhelye“. Mária testvér fölfedezett egy régi udvarházat, szép stílusos épülettel, rangos istállóval, ami tiszti kórházul szolgált a háború alatt, s így már sok fontos alakítást elvégeztek rajta, hogy megfeleljen egy modern kórház céljainak. Aránylag jutányos áron tudták megvenni a testvérek a 10 holdas szép kerttel rendelkező épületet. Jött a súrolás, takarítás, berendezés és a hétvégi lelkigyakorlatok meghirdetése. Eleinte helyszűkében voltak. Jelszóvá vált: „vedd az ágyadat és menj“ — azaz a testvérek hétvégeken valahol kint aludtak. Újra Mária testvér bátor terve volt a régi istálló átalakítása a testvérek és pár állandó idősebb fizető vendég számára. A ház — ahol mind az egyházmegyéből való angolok, mind magyarok végeztek lelkigyakorlatot - hamarosan szűknek bizonyult. 1961- től 63-ig megépült az új, korszerűen berendezett lelkigyakorlatos szárny. 1963. márc. 10-én adták át rendeltetésének, és 17-én már bevonultak az első lelki- gyakorlatozók. A ház a „Mount Cenacle“, „az Utolsó Vacsora hegye“ nevet kapta, mert hegyen épült, és mert az apostolok annak idején az utolsó vacsora termében „lelkigyakorlatoztak“: várták imádkozva a Szűzanyával a Szentleiket. A lelki igények növekedésével 1955-ben Oakville-ben megnyílt egy külön férfi lelkigyakorlatos ház. így a Mount Cenacle női lelkigyakorlatos házzá alakult át. Kivétel a magyar férfiak; ők továbbra is itt találnak otthonra az évi böjti lelkigyakorlatok idején. 1968 pünkösdjén Mária testvér megünnepelhette fogadalmának aranyjubileumát, majd 1971-ben a lelkigyakorlatos ház 25 éves évfordulóját. Az erre kiadott statisztikából megtudjuk, hogy 1946-tól összesen 753 hétvégi lelkigyakorlatot tartottak 20 027 résztvevővel. A résztvevők mindenféle etnikai és hivatásbeli csoportot képviselnek: magyarok, szlovákok, csehek, franciák, németek, olaszok, lengyelek és persze angolok; papok, papi házvezetőnők, nővérek, házaspárok, munkásnők, egyetemisták, ápolónők stb. Voltak 6 napos lelkigyakorlatok is. Az ún. „twilight retreats“ („alkonyati lelkigyakorlatok“) 1965-ben kezdődtek közép- iskolások, tanítók, ministránsok számára; hat év alatt 108-at tartottak 2701 részt79
