Szolgálat 56. (1982)

Tanulmányok - Vecsey Lajos: Szent Szeverin

milian Aichern. A délelőtti istentiszteletet aznap este ún. „Szeverin-Akadémia" követte, melyen a nap jelentőségét a következő személyek méltatták: Prof. Dr. Rudolf Zinnhobler, Dr. Josef Ratzenböck, Felső-Ausztria tartományának főnöke és Dr. Rudolf Kirchschläger osztrák szövetségi államelnök. A fényes napi programot ünnepélyes Te Deum-mal fejezték be.

Kinek szólt ez a fényes megemlékezés? Szent Szeverin szerzetes emlékének, aki a Bécstől Passauig terjedő vidéken (Noricum) élt és működött, mint az akkori népek apostola, s ezelőtt 1500 évvel halt meg. Ebben az értelemben írt a Szentatya is apostoli körlevelet — az évforduló jelentőségének hangsúlyozására — 1982 április 27-i kelettel. Többek között kiemeli, hogy abban a sötét korszakban, amikor a római birodalom már bomlásnak indult, s a germánok és más népek ennek határait átlépték, az ókort a középkortól elválasztó időpontban, mint „fényesen világító lámpa“ („lucerna ardens et lucens“) ragyogott fel No- ricumban Szent Szeverin alakja, akinek halálát 15 évszázad választja el tőlünk. Méltán történik ezért a megemlékezés erről a szent apostoli férfiúról, akinek működési tere éppen a fenti egyházmegyék mai területére terjedt ki.

Szent Szeverin életét, működését és életművét csak akkor tudjuk kellően megérteni és értékelni, ha ismerjük azt a kort, amelyben élt, s amelyet egy szóval a népvándorlás korának nevezünk. A húnok megjelenése Európában 375-ben mozgásba hozta a germán népeket. A római világbirodalom, amelynek határa északon a Duna folyó vonala volt, az előnyomuló húnok, majd a különféle germán népek nyomása következtében lassan bomlásnak indult. Az ifjú germán népek lassan behatoltak területére: az alemannok Galliába, a keleti gó- tok Itáliába, a nyugati gótok Spanyolországba és a vandálok Afrikába. Kezdetben még képes volt a római birodalom bizonyos ellenállást kifejteni, de ez nem tartott sokáig. Már Szent Jeromos (f 420) fe!sóhajt:„A római világbirodalom összeomlik."

A helyzet az 5. században még jobban kiéleződik. A húnok megjelenése viharként söpör végig Európán. Az északról bevándorló rugiak (Rugier) a mai Alsó-Ausztriában telepednek meg a Duna északi oldalán, de az Ennstől keletre is kénytelenek voltak a rómaiak megtűrni őket. A herulok, thüringiaiak és alemannok ismételten betörnek a Dunától délre fekvő területekre, ahol Szent Szeverin működését kifejtette. Végül a rómaiak kivándorlásra kényszerültek. Délnek vonulnak, a mai Olaszország területére.

Ebben a zűrzavaros időben jelenik meg Szent Szeverin, mintegy az isteni gondviselés választottjaként, Noricumban, hogy az őslakosok, az uralkodó rómaiak és bevándorló germánok között felmerülő nehézségeket megoldja.

Hogyan tudta ezt a feladatot teljesíteni? Azáltal, hogy rendkívüli egyéniség, szent, apostoli lelkületű férfiú volt. Életéről és koráról értesít bennünket Eugippius 511-ben megjelent, ill. összeállított „Vita Severini“ (Szeverin élete) című munkája. Eugippius Szent Szeverin lelki tanítványa volt, a Nápoly melletti Lucullanumban lévő kolostor apátja, ahova 488-ban tanítványai a Szent holttestét magukkal vitték, ott sírba helyezték, s mint drága örökséget őrizték.

54