Szolgálat 56. (1982)
Tanulmányok - Szentmártoni Mihály: A kiteljesedés akadályai gyermek- és ifjúkorban
Az egyetlen cél tehát, hogy a gyermek optimálisan alkalmazkodjék az adott pillanat követelményeihez. Véleményem szerint az ilyen vita nem vezet sehová. Sokkal célszerűbbnek tartom, ha inkább a józan gondolkodásra hallgatunk. Mindannyiunknak van valami sejtelme arról, mit jelent a személyi érettség, még akkor is, ha ezt nem tudjuk szavakban kifejezni. Maradjunk meg tehát ennél az implicit emberképnél anélkül, hogy nevet adnánk neki. Nem tárgyalhatjuk kimerítően a fejlődés ösz- szes tényezőjét sem. Ausubelt követve az „ego“ kibontakozását befolyásoló tényezőket három csoportba sorolhatjuk: társadalmi hatások (külső tényezők); endogén, veleszületett adottságok és képességek (belső tényezők); és észlelés (mint közvetítő tényező). Ez a felosztás hasznos keretet kölcsönöz további eszmefuttatásainkhoz. Genetikus akadályok a személyiség kiteljesedésében A születésünknél megnyilvánuló adottságoknak csak egyik része örökölt, a szó szoros értelmében. A másik részét a még tárgyalandó prenatális környezet határozza meg. Ma már nem kétséges, hogy az öröklődésnek óriási szerepe van a fejlődésben. A kérdés inkább az, hogyan történik ez a befolyás? Sajnos, a genetikusoknak erre még nincs egyértelmű válaszuk. Azt tudjuk, hogy nincs örökölt, azaz velünk született magatartás, motívum vagy érzelem. Bizonyos fizikai, testi hiányosság persze komolyan befolyásolhatja az érzelmeket, pl. egy szépséghiba kisebbségi érzést idézhet elő, de ebből nem következik, hogy az érzelem örökölt. Továbbá a gének határozzák meg a temperamentumot (a „természetet“), a motorikus és kognitív képességeket, azt, hogy valaki nő lesz-e vagy férfi, alacsony vagy magas, szép vagy csúnya. Mindez természetesen nem közömbös a személyiségre nézve sem. Mennyiben befolyásolja az öröklés általában a személyiséget? A súlyos szellemi fogyatékosságokon — gyengeelmejűség, mongolizmus — túl, sajnos, nemigen lehet pontos határokat húzni. Az öröklés bizonyos szerepet játszik az intelligenciánál, de mikor olyan személyiségvonásokról van szó, mint pl. kedvesség, tevékenység, szégyenlősség, nem tudjuk pontosan meghatározni a genetikus hatás erejét. Csupán egy személyiség-dimenziónál hivatkozhatunk erősebb öröklési hatásra: az introverzió-extraverziónál. Más szóval: az alaptermészetet (nem a jellemet!) nagyrészt örököljük. Prenatális hatások Valamivel könnyebb meghatározni a méhen belüli tényezőknek a személyiség későbbi fejlődésére gyakorolt hatását. A magzat normális fejlődése szempontjából fontos pl. az anya fizikai és érzelmi állapota a teVhesség ideje alatt. Pontosabban az a prenatális környezet, amelyet ezáltal teremt. Az anya kora sem közömbös tényező. 22
