Szolgálat 54. (1982)
Tanulmányok - Sinkó Ferenc: A belső várkastély magyar kapusa
tény misztikát (1926), a Lobogó Istenszeretetet (1944) - akkor is beírta volna nevét nemcsak a magyar katolikus, de az egész magyar irodalom történetébe is. Többet is tett azonban. Külön további érdeme, hogy fordításai a két nagy misztikus világviszonylatban legjobb tolmácsolásai közé sorolhatók. Egykori noviciusa, Gábor atya mondja el, hogyan birkózott Ernő atya az európai irodalom legnehezebb prózai alkotásaival. A spanyol eredeti mellett szüntelen ott volt asztalán francia, angol, német és olasz fordításuk is. Ezek figyelembe vételével kereste meg a két nagy misztikus iró fogalmainak, kifejezéseinek leghűbb magyar megfelelőit. De még ezzel sem elégedett meg: minden mondatukat megvitatta magyar tanárból lett rendtársával, Marcell atyával, hogy minél többet közvetítsen gazdag tartalmukból. Ilyen módon nemcsak Nagy Szent Teréz közvetlenebb, színesebb, de Keresztes Szent János elvontabb prózájából sem veszett el magyar fordításukban egyetlen árnyalat sem. A fordítónak sikerült e nagyokat a magyar olvasóhoz közel hozni, túlzás nélkül mondhatjuk: a magyar irodalom klasszikusaivá lette őket, ahogyan Pázmány Kempist, Babits Dantét. Nem lehet kielemezni, mi mindent nyújt az olvasónak Avilai Szent Teréz és Keresztes Szent János műveink olvasása, meghaladná egy rövid emlékezés terjedelmét. A legfontosabb: aki magyar nyelven tanulmányozni akarja, mit jelent a keresztény imádság, milyen mélységei és magasságai vannak imádságunknak, milyen víziókat, látomásokat tud megfogalmazni az Istenről és a természetfelettiekről, kicsoda a katolikus szent, milyen a belső világa, a szellemi lét milyen tengereit és kontinenseit tudja bejárni: Szeghy Ernő hatalmas vállalkozásának köszönhetően magyar nyelven is tanulmányozhatja. Ernő atya fordítói munkássága nem merült ki a felsorolt művek tolmácsolásában. Franciából ültette át magyarra egyebek közt: névadójának és rendi patinájának, Lisieux-i Szent Teréznek önéletrajzát, latinból egy lelkiéletről szóló tankönyvet, angolból Égben írott könyv címmel Kis Teréz életrajzát, franciából egy arab apáca, Miriam félelmetes epizódokkal tarkított élettörténetét, a Jézusba vetett bizalom szentjének, Ferenc kármelita testvérnek ugyancsak ámulatra késztető kalandokban bővelkedő históriáját. Alkotott azonban jelentős saját, eredeti műveket is. A végén kell kezdenünk felsorolásukat. Legfontosabb műve időrendben az utolsó: a már említett önéletrajza, amely szerény „Emlékeim" címmel 1944-ben jelent meg a Veritas kiadónál. Az akkori nehéz körülmények között nem figyeltek fel rá megfelelően. Pedig sokkal jelentősebb írás, mint amire a szürke címből következtethetni lehet. Kitűnő és fontos történeti forrás és korrajz. Vallomás egy századfordulói magyar papi pályáról. E vonatkozásában figyelmeztető tanítás a huszadik századi magyar papság és az egész magyar katolikus társadalom felé. Szeghy Ernő Budapesten született, de felvidéki, Turóc megyei magyar nemesi családból. Gyermekkorát ott élte, a Vág partján. A családok egyikében, 45
