Szolgálat 54. (1982)

Tanulmányok - Sinkó Ferenc: A belső várkastély magyar kapusa

harmadik állomás: a tömegtájékoztató eszközök gyakran súlyos próbára teszik az ifjúságot; „én magam szabad vagyok-e még? vagy más vélemények terméke? ... Hibásak vagyunk mi is, mert csak fogyasztani akarunk, mert mindig több ínycsiklandozást keresünk, mert mindinkább eltávolodunk embertársunktól. Krisztus keresztútja folytatódik... ezért imádkozzunk: Uram, légy irgalmas korunknak, Krisztus, kegyelmezz korunknak..— A negyedik állomás oly sok fiatal „keresztjét“, az iskolát állította az elmélkedés fókuszába: mi minden történhet egy diákkal, ha keresztény hitét az iskolában valóban élni akarja. — Végül a székesegyház elé vonultak mint ötödik állomásra. Fiatalokból álló együttes zenekíséret mellett elmélkedtető tánccal próbálta érzékeltetni a szabadság és feltámadás szikráját: a keresztény mindig annak reményében él, hogy a szenvedés és a halál nem jelenti az utolsó szót: Krisztus feltámadt, és vele együtt mi is új életre kelhetünk.

Sinkó Ferenc

A BELSÓ VÁRKASTÉLY MAGYAR KAPUSA

Szeghy Ernő O. C. D. — ahogyan rendi nevén jegyezte írásait: Páter Ernő a Sancta Teresia sarutlan kármelita egyéniségét, életét több oknál fogva is időszerű felidézni. Kettős jubileuma van: 1872-ben született és 1952-ben halt meg. Fontosabb azonban, hogy amit alkotott és ránk hagyott, máig friss, érdekes, nagy jelentőségű. Meggyőződhetünk róla, ha elolvassuk nemrég újra kiadott fordításait — Avilai Szent Teréz két művét: A tökéletesség útját és A belső várkastélyt (Szent István Társulat, Budapest, 1979) és ugyanott második kiadásban közzétett önéletrajzát.

Ernő atya nevét elsősorban fordításai tették ismertté. Méltán. Vannak a világirodalomnak alkotásai, amelyeket nem nélkülözhet a saját nyelvén egy nemzet sem. Mondhatni, akkor válik felnőtté, akkor éri el a világirodalom szintjét, ha ezeket a maga értéktárába beiktatja, maga nyelvének meghódítja. Ilyenek keresztény vonatkozásban a Biblián kívül a Vallomások, a Summa, a nagy rendalapítók szabályzatai, az Isteni Színjáték, a Krisztus követése — hogy csak néhány példát említsünk. Ezek sorába tartozik Avilai Szent Teréz és Keresztes Szent János életműve is. Nem csupán azért, mert egy nagy irodalom, a spanyol legnagyobb klasszikusai között tartja őket számon a világirodalom története, hanem elsősorban azért, mert írásaikban a szellem olyan kontinenseit tárják fel, amelyek ismerete nélkül nem teljes, nem tudja betölteni legmagasabbrendű hivatását valamely nemzeti irodalom. Szeghy Ernő, ha egyebet nem alkotott volna, „csak“ azt, hogy hozzáférhetővé tette a magyar olvasó számára a két nagy lélek műveit: A belső várkastélyt (1921), A tökéletesség útját (1922), Szent Teréz önéletrajzát (1927), leveleit (1943) és Keresztes Szent Jánostól a Keresz44