Szolgálat 52. (1981)
Könyvszemle - Puskely Mária két új könyve (Öry M. - R.)
a két főrészt a szerző kitűnő ötlettel 1Kor 13-ra, a szeretet (agapé) tulajdonságaira építi fel. Dicséretére legyen mondva: minden erőltetettség nélkül. Az .Evangéliumi nevelés a családban“ a nevelés általános módszerére vonatkozik, a .Családi nevelés az evangéliumra“ pedig a hitbeli nevelésre: Isten, Jézus, ünnepek, Biblia stb. Itt hiányoljuk, hogy Jézus istensége sehol sem derül ki egyértelműen, holott a szülő éppen ennek és a hasonló hittitkoknak közvetítésében lenne igen hálás a jótanácsért. Ha „nagyobbacska gyermeknek“ így beszélünk: Jézus „úgy ismerte és szerette Istent, mint nagyon jó gyermek a nagyon jó apát, és úgy engedelmeskedett neki. Ezért is mondjuk Jézust Isten Fiának“ (101), az súlyos félreértésre adhat alkalmat. — Külön érdeme a műnek a hozzáférhető hazai irodalom felsorolása és mindkét könyvnél a részletes tartalomjegyzék. Gyökössy legnagyobb ereje a konkrét, élményszerű, állandó példákkal élő tárgyalás és tősgyökeres magyar stílusa, amely semmitől sem áll távolabb, mint a szakkönyvek szomorúan megszokott „tolvajnyelvétől.“ Néhány példa egyszerű, tömör fogalmazására: „Isten akaratára csak az az ember tudja ráhangolni a maga akaratát, akinek van akarata.“ „Ma már kevés olyan ember van, aki nem mos kezet és fogat, naponként. Végre meg kell tanulnunk, hogyan kell belül is tisztálkodni.“ „Atyám, bocsásd meg a mi szép imádságainkat. Az ima lényege nem a szépség, hanem az őszinteség.“ „Ha igaz, hogy minden szenvedély gyökere a szeretet hiánya — terápiája is csak a szeretet lehet. Aki igaz szeretetet kap, miért kábítaná magát szeretetpótlékkal?“ „Közelebb Jézushoz, közelebb egymáshoz“ (ökuméné). „Akik nem tudnak sírni, azokat nem lehet megvigasztalni.“ „Ne olyan légy, mint mi (sugározza életével a szülő a gyermek felé), hanem velünk együtt Jézushoz, az Ember Fiához légy hasonló.“ A két utóbbi példa mutatja azt is, milyen természetesen átjárja fogalmazását a Biblia nyelve. Visszatérő refrénje, hogy a gyermekkel „ige- és gyermekszerűen“ kell megismertetni Istent, s itt lehetetlen arra nem gondolnunk, milyen mindenkinek-szólóan egyszerű és képszerű a Szentírás. A szerző onnan tanult. Szerénységet is. Egyik sajátos kötőszava a dőlt betűs i s , amivel azt akarja kifejezni, hogy „van a kockának még öt másik oldala is.“ Szellemes képei, szójátékai, szóalkotásai bevésődnek az emlékezetbe: „A dicséret és a feddés egyensúlyára úgy kell vigyáznunk, mint a jó zsilipőrnek a helyes vízszintre.“ „Jézus Krisztus személye a hangvilla, az alaphang ... hogy életünk tiszta hangot adjon.“ „A halál nem pont, hanem kettőspont.' „Az ember kiborul, ha már nem tud leborulni.“ „Páros magány“; „szex-szervíz-készültség“; „mégis-mosoly"; „mégis-szeretet"; „videó-idióták“ (a tévé rabjai); „hányszor lehet ,még egyszer1“; „pofon-utalványozás“ (a két szülő egymásra tolja a büntetést) stb. Gyökössy keresztény, tehát optimista. „Semmivel se jobb, de semmivel se rosszabb az esélyünk — írja —, mint két ezredéve volt a példázatbeli magvetőé. Mi lett az ő eredménye? Három az egyhez! És a magvető MÉGIS vetett.“ Bizonyos, hogy ez a két könyvecske csak mélyen hivő embereknek érthető igazán. De azoknak sok segítséget nyújthat ehhez az evangéliumi magvetéshez. S. M. Puskely Mária két új könyve Bibliai tájakon. Róma 1981, 234 o. Élményekkel telített könyv. Egy szentföldi zarándok gazdag és változatos útinaplója, tarkítva csendes elmélkedésekkel a kereszténység bölcsőjéről. Ezt az élménysorozatot kiegészíti a második rész: 53 szövegből álló válogatás: szentatyáfc, középkori teológusok, újkori írók (köztük Pázmány és Prohászka), szentek és gondolkodók bensőséges reflexiói Jézus Krisztus misztériumairól. Jómagam a harmadik — inkább információs — részt is élvezettel tanulmányoztam: Jézus életének tér- és időkoordinátáit, a francia 90
