Szolgálat 52. (1981)
Tanulmányok - Löffler Mária: Krisztus minden gyermeket vár
elsőáldozási előkészületnél az Úr Jézus egyéniségéből, irántunk való szereteté- ből, az utolsó vacsorából és Jézus kereszthalálából indulunk ki, és haladunk a szentmise megértése felé. Párhuzamot vonunk az utolsó vacsora és a a szentmise között. Ott a terem, asztal, apostolok, Jézus szava, imádság, kenyér és bor — itt a templom, oltár, mi, a pap, Isten szava, imádság, kenyér és bor. A hittanórán misét „játszhatunk“ a gyermekekkel: mint az apostolok, megterítjük az asztalt. Itt volt az utolsó vacsora. Utána Jézus meghalt: keresztet állítunk az oltárra. A terített asztalt az osztályban hagyjuk, és lépésenként eljátsszuk tányérral, ostyával, üvegkehellyel a szentmisét, közben újra meg újra imád- kozzuk, énekeljük az elsőáldozási mise megfelelő részeit, népénekeit. Szentmisét is jó bemutatni a hittanóra keretében az elsőáldozóknak. A Miatyánkot már előzőleg megtanulták a gyermekek, úgy, hogy minden mondathoz egy megfelelő képet rajzoltak saját életükből. Amikor már megértették az utolsó vacsorát és örülnek annak, hogy Jézus hozzájuk jön — de még nem vettük végig a szentmisét —, egy-egy áldozás előtti és áldozás utáni imát adunk a gyermekeknek. Az elsőt lehetőleg imádkozzák egy Miatyánkkal együtt minden este, főleg a szentáldozás előtti este. Ezt a gyermekek szívesen meg is teszik. Az áldozás utáni, kissé hosszabb imából tanuljanak meg néhány mondatot, ami tetszik nekik. Ezt meg lehet könnyíteni az ima megbeszélésével: „Mit mondhattok Jézusnak, ha hozzátok jött?“ A gyermekek a Miatyánkot ajánlják. „Milyen szavakkal tudnánk mi magunk örömünket, hálánkat, szeretetünket kifejezni?“ Minden gyermeknek eszébe jut egy—két mondat, néha ugyanaz, ezeket a táblára írjuk (a gyermek nevével), ebből a többi is tanul. Utána minden gyermek felírja magának azt az egy—két mondatot, ami neki a legjobban tetszik. Magát a szentáldozás lefolyását a hittanórán többször is gyakoroljuk: „Most előrejöttök az oltárhoz, Jézus hozzátok jön, utána a földre nézve, lassan, nyugodtan a helyetekre mentek, nem néztek körül, letérdeltek, és most csak Jézusra gondoltok. Próbáljátok meg: tudtok-e magatokban, csöndben egy Miatyánkot imádkozni? Imádkozzátok magatoktól is csendben azt a néhány mondatot, amit gyakoroltunk. Imádkozzatok saját magatokért is és másokért is.“ Ezek a csendes áldozási és imagyakorlatok, a felnőttekkel együtt szíwel- lélekkel énekelt rövid elsőáldozási mise, hangosan felolvasott ima áldozás előtt és az áldoztatás befejezése után nyugtalan gyermekek számára is lehetővé tesz egy szinte csodálatosan összeszedett elsőáldozást. A későbbi gyermek- miséken ugyanígy kell segíteni a gyermekeket az áldozási imádságokban. 7. Külön problémakört alkot a szellemileg fogyatékos gyermekek vallásos nevelése. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha nem is könnyű feladat, de lehetséges, a gyermekek nagyon is fogékonyak, de csakis a szülő, a tanító személyén, személyesen, együtt megélt példáján keresztül. A gyermekekkel együtt élve kell bennünk a hitet, helyesebben a szeretetet Isten, Jézus, Mária és a szentek iránt felébreszteni, és ez sikerül is, ha nem is minden órán egyformán. Ezekre a gyermekekre elsősorban vonatkozik a pedagógiai elv, hogy csakis az érzékeken keresztül, erősen szemléltetve lehet tudást közvetí39
