Szolgálat 52. (1981)
Tanulmányok - Michel Sales: Az egység szentsége
A bérmálás ünnepe Körülbelül ugyanazzal a módszerrel lehet előkészíteni, mint az elsőáldozást. Csak itt a plébánia ifjúságát lehetne a munkába behozni. A hitoktató ugyanúgy kis csoportokra osztja a bérmálkozókat, mint az elsőáldozókat, s részben ő, részben erre előkészített fiatalok foglalkoznak velük. A bérmálkozási ünnepség így az ifjúság évi főünnepévé válhat, amennyiben a plébánia egész ifjúsága kézbe veszi az előkészítést. Űrnapja A világegyház áldozási ünnepe. Az elsőáldozókat és az új megbérmáltakat kifejezetten be kell építeni az ünnepségbe. S mutatis mutandis itt is az első- áldozási ünnepség gondolatait lehet alkalmazni, de határozottan az egész plébániára átvive, a népi hagyományokat tudatosan kiemelve, egy nagy szentcsaláddá varázsolva az egész falut vagy plébániát. Michel Sales AZ EGYSÉG SZENTSÉGE Talán megoszlott Krisztus? (1Kor 1,13) A keresztények egymással és Krisztussal való közössége gyümölcse, nem pedig előfeltétele az Eukarisztiának, „a hit titkának“. A Szentírás és a hagyomány emlékeztet erre. Az Eukarisztia az Egyház egységének szentsége. Az Egyház közösségének magával az isteni élettel, a szentháromságos szeretettel. Ennélfogva megvalósítja a hívők közösségét egymás között. „Az áldás kelyhe, amelyet megáldunk, nemde a Krisztus vérében való részesülés? S a kenyér, amelyet megtörünk, nemde a Krisztus testében való részesedés? Mi ugyanis sokan egy kenyér, egy test vagyunk, mivel mindnyájan egy kenyérből eszünk“ (1Kor 10,16k). „A hitnek ezt a titkát“ \ amely az Egyház kezdeteitől fogva életté vált, Pál alig néhány évvel Krisztus halála és feltámadása után fogalmazta meg olyan kifejezésekkel, amelyeket a hagyomány fáradhatatlanul ismételgetett és magyarázott. * * „Mysterium fidei“ (íme hitünk szent titka): a szentmise középpontjában a celebráns- nak ez a felkiáltása közvetlenül követi a kenyér és a bor átváltoztatását, és bevezeti az Úr haláláról és feltámadásáról szóló anamnézist (megemlékezést). Kétségtelenül szándékosan kezdte VI. Pál pápa ezzel a hagyományos kifejezéssel az Eukarisztiáról szóló, 1965. szept. 3-áról kelt fontos enciklikáját. Ez a szöveg néhány hónappal a II. vatikáni zsinat liturgikus konstitúciója után jelent meg, és érdemes lenne újra elolvasni az Eukarisztia körül zajló jelenlegi viták idején. 30
