Szolgálat 52. (1981)

Tanulmányok - Szigeti Miklós: Örök szemtől szemben

Szem, tapintás, ízlés - megcsal mindegyik, de a hallás által biztos ez a hit.

Isten Fia mondja: hittel vallja szám,

Igazság igéje igaz igazán.

A kereszt elfedte istenvoltodat.

Itt az emberség is rejtekben marad.

Hiszem mind a kettőt: szívem áldva szól, kérem, amit egykor kért a jobb lator.

Sebeid Tamással nem szemlélhetem, vallom vele mégis: „Uram, Istenem!“

Add, hogy egyre jobban éljem hitemet tebenned reméljek és szeresselek.

Urunk halálának emlékünnepe, életadó étel, élet kenyere.

Lelkem hadd találja benned életét, édes értésednek lelje jó izét.

Jézusom, jóságos pelikánmadár, véred hullásával moss tisztára már, az egész világnak csak egy csöpp elég, hogy lemossa vétke szennyes özönét.

Jézus, kit a fátyol titka még bevon, add meg, esdve kérlek, mire szomjazom, hogyha arcod titkát végre felfeded, lássam boldogságban dicsőségedet.

(Farkasfalvy Dénes fordítása)

Szigeti Miklós

ÖRÖK SZEMTŐL SZEMBEN

(A szentségimádás, Kis Szt. Teréz és mi)

„Volt egy ember a plébániánkon, aki néhány éve halt meg. Amikor mezőre menet belépett egy reggel a templomba, hogy elvégezze imáját, kint hagyta kapáját az ajtónál, és ottfeledkezett Isten előtt. Szomszédja, aki szintén arrafelé dolgozott és megszokta, hogy mindig lássa, csodálkozott távolléte miatt. Visszatérőben arra gondolt, hogy benéz a templomba, hátha ott van. Csak19