Szolgálat 52. (1981)
Tanulmányok - Weissmahr Béla: Jézus Krisztus jelenléte az Oltáriszentségben
Weissmahr Béla JÉZUS KRISZTUS JELENLÉTE AZ OLTÁRISZENTSÉGBEN Adalékok a transszubsztanciáció teológiai értelmezéséhez Az Egyház tanítása A katolikus Egyház tanítását Jézus Krisztus jelenlétéről az Oltáriszentség- ben tudvalevőleg a trienti zsinat fejtette ki. A XIII. ülés határozatainak 4. fejezetében a következőket olvassuk: „Mivel pedig megváltónk, Krisztus arról, amit a kenyér színe alatt felajánlott, azt mondta, hogy az valóban a teste, azért Isten Egyházában mindig is élt a meggyőződés, és ezt ez a szent zsinat most újra kijelenti: a kenyér és a bor Istennek szentelése (konszekrációja) által a kenyér teljes lényege átváltozik Krisztus Urunk testének lényegévé, és a bor teljes lényege átváltozik vérének lényegévé. Ezt az átváltozást a katolikus szent Egyház találóan és sajátos értelemben átlényegülésnek (transszubsztanciációnak) nevezte“ (DS 1642). Ez a zsinati szöveg három dolgot állapít meg. Először is világosan kifejezi, hogy az Egyház a Szentírás tanúsága alapján meg van győződve arról, hogy a „konszekrált“ kenyér Krisztus teste, és a „konszekrált" bor Krisztus vére. Ez az Egyház hitének lényege. Ahhoz azonban, hogy ezt a hitet félreértés veszélye nélkül meg tudjuk vallani, szükség van arra, hogy egyszersmind valljuk azt is: a „konszekráció“ következtében valódi változás, „átváltoztatás“ történik; az, ami előbb kenyér volt, most már nem kenyér, hanem Krisztus teste. Aki nem állítja világosan, hogy alapvető változás következett be, az elhomályosítja Jézus Krisztus jelenlétének valóságát. Ez a második dolog, amit a zsinat kimond. A harmadik megállapítása pedig az, hogy az Egyház ennek az alapvető, a kenyeret és a bort a maga mivoltában érintő változásnak meghatározására a legalkalmasabbnak az átlényegülés (transszubsztanciáció) kifejezést tartja. Ezzel a zsinat bizonyos értelemben megszabja az egyházi szó- használatot. Az egyházi szóhasználat megszabása persze nem önoél, hanem csak arra szolgál, hogy világosan és félreérthetetlenül leszögezze a változás alapvető voltát és ezáltal az Egyház hitét, amely szerint Jézus Krisztus valóban jelen van az Oltáriszentségben. Az átlényegülésről szóló zsinati határozat — mint látjuk — nem megy a részletekbe, hanem csak nagy általánosságban felel a kérdésre: mi történik tulajdonképpen a konszekráciőban? A részletek kifejtését a teológusokra bízza. S ők különféle utakon igyekeznek ezt a hittitkot érthetőbbé tenni. A skolasztika óta hagyományos teológiai magyarázat és ennek gyöngéi Ami a további kérdéseket illeti, egészen a legutóbbi időkig az átlényegülésnek az a teológiai magyarázata számított mérvadónak, amelyet a 13. században Aquinói Szent Tamás dolgozott ki az arisztotelészi filozófia fogalmainak segítségével. „Szubsztancián“ azt értette, aminek saját önállósága, magában álló alanyi léte van. Ezzel szemben áll az „akcidens“, a járulék, az, aminek nincsen 10
