Szolgálat 51. (1981)
Halottaink - Klózik István (Confrater) - Galamb György esperes-parochus (Egyik híve)
Január 17-én temették a radnóti templombél, 11 órakor érte bemutatott szentmise és szertartás után. .Velük örvendtem, mikor mondták: Megyünk az Úr házába’ (11. zsoltár). Kálmán Bácsi, eljutottál a könnyek völgyén át az örök hazába, szíved vágyának boldog otthonába. Amen. Gyászjelentése nyomán A jeles művész, Borsos Miklós a következőképpen örökíti meg önéletrajzában Pet- res emlékét: .Osztályfőnököm véleménye: .Mondtam már, hogy te nem tudsz festeni. A krikszakraszaid csak a prefektus úrnak (Petres Kálmán) tetszenek.' Ez engem meleg jóérzéssel töltött el, mert a prefektus urat nagyon szerettem és tiszteltem. A prefektus úr, ha a nagy játszótéren sétálva meglátott, mindjárt elkérte a vázlatkönyvemet, s én húztam is ki boldogan a zsebemből ... Füzetem nézegetése közben az arcát figyeltem, melyen észrevehető tetszés nyilvánult meg újabb és újabb rajzaim láttán. Itt és így kezdődött az a hullámzó, hol lanyhuló, hol fölbuzgó rajzolás, s ebből hamarosan visszavonhatatlan szenvedély alakult ki." (Visszanéztem félutamból 65.) KLÓZIK ISTVÁN (1904—1981) Életének 77., áldozópapságának 54. évében a szent Útravalóval megerősítve költözött az örökkévalóságba febr. 17-én, Nagyváradon. Mint papnövendék nagyon szelíd, buzgó lelkű testvér volt. ö volt az újoncok magisztere is. Esze vágott, mint a borotva. Legkedvesebb tantárgyát, a Schütz-féle latin dogmatikát csak elővette, az új leckét lassan, figyelmesen egyszer átolvasta, becsukta a könyvet, s jelesre tudta az anyagot. Pappá szentelése után Érmindszenten, Ady Endre szülőhelyén kezdte pályafutását mint káplán és hitoktató, utána még négy helyen volt hasonló minőségben. 1936-ban plébános lett Bélfenyéren, majd Belényesen, Elesden és Margittán működött 1978. ápr. 1-ig, amikor nyugalomba vonult mint érd. esperes. Utolsó éveiben agyvérzést kapott. Felgyógyult, de nem volt jól. Egyik jó család vette gondozásba. Érszűkület kínozta, üszkösödni kezdett a jobb lábujja. Az orvosok térdből levágták a lábát, de már nem épült fel. Temetésén — a váradi kapucinus sfrkertben — jó hatvanan voltunk papok, de sokan a hívek is. Gyöngélkedő ordináriusunk, dr. Hosszú László megbízásából dr. Dászkál István kanonok, irodaigazgató temette segédlettel. Szép napsütéses idő volt. Kérjük az Urat, fogadja be országába, ahol a dicsőség fénye ragyogja be lelkét! Confrater GALAMB GYÖRGY esperes-parochus (1905—1980) 1905. ápr. 2-án született Hajdúdorogon, földbirtokos család hetedik gyermekeként. Szülei mélyen vallásos görög katolikusok voltak, ennek köszönhető a komoly papi hivatás, ami korán jelentkezett, és szülei örömmel egyeztek bele, hogy kövesse. Érettségi után Pestre ment, később Esztergomba. Itt fejezte be teológiai tanulmányait. Két évig nem szentelték föl, ez idő alatt Hajdúdorogon végezte áldásos munkáját. Megszervezte a szívgárdát, Kalotot. Hittant tanított. Ekkor érlelődött meg benne a nagy elhatározás: mindent Istennek adni, mindent a lelkekért! Nőtlenül szentelte fel 1937- ben Nyíregyházán Miklóssy István hajdúdorogi püspök. Eiső állomáshelye Nyírpazony, azután Balkány, Csegöld, Rozsály. Szinte minden helyet ő maga szervezett meg. Ennek 103
